22314. lajstromszámú szabadalom • Újítások multiplex távíró berendezéseken
— 7 — minek következtében az áramelosztó első csoportjának első és harmadik szegmentumának a jeladó relais-vel való kapcsolatát előkészítjük, a két kapcsolat egymásután akkor létesül, mikor a (8) súrlódó rúgó eme kontaktusok fölött elmozog. Ekkor a jeladó relais a vonalat a (3) kontaktusnál egyszer akkor szakítja, mikor a (8) súrlódó rúgó az első szegmentumra fekszik, másodszor pedig akkor, mikor ez a rúgó a harmadik szegmentum fölött mozog, a szegmentumok hoszsza pedig oly módon van megszabva, hogy a kontaktusrúgó a vonalvezetéken átmenő áramhullám időtartamának fele része alatt feküdjék a szegmentumra, minek következtében a vonalvezetékben két félhullám kiképződése gátoltatik meg. A jeladó relais a vonalban keringő áramot lehetőleg mindig abban a pillanatban szakítja meg, melyben az áram erőssége közel zérus, hogy ily módon a szikra képződése meggátoltassék. Minthogy azonban a gyakorlatban sohasem használtatik két egymást közvetlenül követő hullám a jel képezésére, a vonal-áramkört nem kell akkor zárni, mikor az áram épen zéruson megy át, hanem ez a következő áramhullám bármely tetszőleges pontján történhetik. Tényleg minden jel adására két vagy több teljes hullám kifejlődését gátolhatjuk meg, egyszerűség okáért azonban azt tételezzük föl, hogy minden jel adását kétkét hullám kifejlődésének meggátlásával végezzük, tehát egy-egy jel adására egy csoport két-két szegmentumát használjuk föl. Minthogy összesen tizenegy szegmentum van, eme berendezés alkalmazása esetében 45 különböző jelet továbbíthatunk, melyek az összes betűk, számjegyek és írásjegyek, valamint a később ismertetendő egyéb jelek közvetítésére elégségesek. A második, harmadik és negyedik billentyűzet ép ily módon működik együtt az áramelosztó-szerkezet szegmentumainak megfelelő csoportjával. A teljes billentyűzet a 20—28a. ábrán látható az 1. ábrán, hogy a rajz áttekinthetőbbé váljék, csakis egyetlen billentyű van ábrázolva. Az áramelosztó szegmentumainak egy csoportja tehát csak akkor jöhet működésbe mikor a (8) suilódó rúgó azok fölött mozog. Míg a súrlódó rúgó egy csoport szegmentumai fölött mozog, a vonalon csupán csak az ilfető csoporttal kapcsolt billentyűzet közvetíthet jelzéseket, miáltal a multiplex telegrafia lehetővé válik. Mindegyik billentyűzet billentyűi egy-egy rögzítő berendezéssel vannak fölszerelve, melyek meggátolják, hogy az illető billentyűk oly időpontokban hozassanak működésbe, melyekben a többi billentyűzet billentyűi működését zavarhatnák, azonkívül pedig azt is biztosítják, hogy az egyszer megütött billentyű bizonyos ideig rögzíttessék. A rögzítő berendezések mindegyikének j egy-egy (20) elektromágnese van, melynek ! fegyverzete egy (21) reteszt visel. Ez akkor, mikor a (20) elektromágnes nincs gerjesztve, a (19) emelők egy sor (22) toldata fölött áll és a billentyűk kitérését meggátolja, ellenben mikor az elektromágnes gerjesztve van, a billentyűkből kikapcsolódik. A (20) rögzítőmágnes tekercselése a(6)gyűrü egyik billentyű rögzítő szegmentuma között lévő kapcsolat következtében ez a mágnes az áramelosztó súrlódórúgó minden fordulatánál egyszer gerjesztetik és gerjesztve marad mindaddig, míg a (9) súrlódó rúgó az illető (20) mágneshez tartozó szegmentumon csúszik. Az 1. ábra szerint az első billentyűzet rögzítő mágnese ama billentyűzet rögzítő szegmentummal van összekötve, mely közelítően a második billentyűzettel kerül szembe, ugyanez áll a többi rögzítőmágnesekre és billentyű rögzítő szegmentumokra, úgy. hogy például az első billentyűzet billentyűit meg lehet ütni az alatt, mialatt a második billentyűzet billentyűi működnek. Tehát ujunkat (az első csoport) ama billentyűire teszsziik, melyek az adandó jelnek felelnek meg és mikor a súrlódó rúgó a (6) gyűrű ama billentyűrögzítő szegmentumát éri el, mely evvel (az alsó) billentyűzettel össze van kötve, azt fogjuk érezni, hogy a billentyű enged, miután a (21) retesz visszahuzatott. Ha azonban a súrlódó rúgó eme szegmentum fölött elhaladt, a (21) retesz a kezdeti
