22115. lajstromszámú szabadalom • Állandó irányú és több fázisú áramot adó dynamó

Megjelent 1901. évi augusztus hó 1 7-én. MAGY SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 22115. szára, vilfe. OSZTÁLY Állandó irányú és többfázisú áramot adó dynamó. KARMIN VIKTOR MÉRNÖK RÉCSREN. Bejelentésének napja 1900 deczember hó 1-je. Elsőbbsége 1899 junius 12-töl kezdődik A szóban lévő találmány tárgyát oly kapcsolások képezik, melyeket olyan állandó irányú áramot adó gépeken lehet végezni, a melyek legalább két külön egyenáramtekercseléssel bírnak s legalább az egyik tekercselés kollektorral van ellátva, míg a másik tekercselés alkalmas pontokon egyes rúdcsoportokra van fölvágva, miközben az összes vagy csak néhány rúdcsoport a föl nem vágott és kollektorral ellátott tekercseléssel alkalmas pontokon kapcsolható. Hogy ezeket a kapcsolásokat a kellő eredménnyel létesíthessük, az összes egyenáramú tekercselések kapcsolásának és rúdszámának olyannak kell lennie, hogy ha azokat kollektorokkal látjuk el, ugyanezt az elektromótorikus erőt létesítsék és hogy a fölvágás által létesített rúdcsoportok, melyeket ekkor a föl nem vágott tekercseléssel kell összekapcsolni S

rúdból álljanak, hol ba «s» egy ily fölvágandó tekercselés összes rúdjáinak számát és «2a» ugyanennek a tekercselésnek egymással párhuzamos áramköreinek számát jelzi abbau az esetben, melyben ezt a tekercselést egyenáramú tekercselésnek használjuk. Mielőtt ezeket a kapcsolásokat leirnók, szükségesnek látjuk, hogy a használt ábrázolási módokat és azt a módot, mely szerint a fölvágásnak történnie kell, ismertessük. A következőkben arra a leggyakoribb esetre, melyben az egész tekercselést (fia) egyenlő fázisra kell fölvágni, fogjuk a fölvágás módját és az egyes fázisoknak megfelelő elektromótorikus erők ábrázolásának módját ismertetni. Ugyanis minden tetszőleges szánni sarokkal és fegyverzetdróttal (menettel vagy rúddal) bíró egyenáramú tekercselésénél mindegyik drótban egy-egy változó elektromótorikus erő keletkezik, melynek változása általában nem a sinustörvény szerint folyik le, hanem a mező alakjának felel meg. Minthogy a drótok (rudak vagy menetek) a fegyverzeten vagy egyenként, vagy csoportokban például (hornyokban) elhelyezve egyenletesen oszlanak el, egy bizonyos pillanatban mindegyik rúdnak más és más fázisa fog lenni, vagyis a sarkakra viszonynyítva más és más helyzetet fog elfoglalni. Hogy azonban a legegyszerűbben fejezhessük ki ezt a helyzetet, czélszerű, ha a mezőt a légtérben a sinustörvény szerint képzeljük eloszolva, mert ekkor egy rúdnak sinusmezőben elfoglalt helyzetéből azonnal következtethetünk a rúd fázisára, bár a mező ily eloszlása nem szükséges ahhoz, hogy a