22115. lajstromszámú szabadalom • Állandó irányú és több fázisú áramot adó dynamó
később leírandó kapcsolások helyesen mű- j ködjenek. Minthogy az indukáló rudak a fegyverzet kerületén egyenletesen oszlanak el, a fegyverzet egész kerületének (6a) egyenlő részre osztása által — hol «p» a sarokpárok számát jelzi, módunkban áll oly csoportokat képezni, melynek egyetlen drótja sem mutat ugyanazon csoport másik drótjával szemben 60°-nál nagyobb fáziskülönbséget, és melyek egy egységnek tekintve (t. i. egy csoport összes drótjai elektromótorikus erejének összegét véve) oly elektromótorikus erőket létesítenek, melyek a szomszédos szakaszok elektromótorikus erejével szemben 60°-kal el vannak telve. Eme megosztás által épen annyi fázist kapunk; ahány csoportot, de minthogy minden hatodik csoport elektromótorikus erejének fázisa azonos, a tulajdonképeni fázisok száma mindig hátra redukálódik. Tehát minden általában (2a) párhuzamos áramkörrel bíró egyenáramú tekercselésnél az az által, hogy ezt (6a) pontban föl vágjuk, (6a) különböző rúdcsobortot nyerünk, mely csoportok mindegyikében csakis azonos fázisú drótok fordulnak elő, t. i. oly drótok, melyek a fegyverzet (1, 4, 7, 10) stb. szakaszain vagy (1 és 4, 2 és 5) stb. szakaszain vagy végül csak egy szakaszában fekszenek, ha azt a (6a) szakaszt, melyre a a fegyverzetet fölosztottuk, rendre (1, 2, 3, 4. . . .), (p6)-vel jelöljük. Minden esetben és minden tekercselésnél nem sikerül ugyan hat teljesen azonos rúdesoportot előállítani, mert s, a fegyverzet rúdjainak száma, nem mindig osztható hattal, ebben az esetben azonban a megosztást úgy fogjuk végezni, hogy az egyes fázisok, t. i. az egyes rúdcsopoi'tok lehetőleg egyenlő számú rudakból álljanak, mi a gyakorlatban mindig elég jól és a később leírandó kapcsolásokra gyakorolt káros hatás nélkül végezhető. A csatolt rajzon az 1. ábrán egy egyszerű példán látható, hogyan kell a fölvágást végeznünk, még pedig két külön tekercseléssel bíró négysarkas gép esetére, mikor mindegyik tekercselés lánczolatosan van kapcsolva (a =1). Az egyik tekercselés hat (A1 A2 A3 al a2 és a3) ponptban van fölvágva, míg a másik nincs fölvágva, de kommutátorral van fölszerelve. A föl nem vágott tekercselés (I, II, III), (1, 2 és 3) pontjai a fölvágott tekercselés metszés pontjaival egyenlő potencziállal bírnak. Más tekercseléssel bíró gépek, pld. folytonos tekercselési! vagy zárt menetű gyűrűs fegyverzettel, vagy zártmenetü dobos fegyverzettel bíró gépek fölvágására példát fölsorolni fölösleges elégségesnek látszik, ha csak a folytonos tekercselésű dobos gépek megosztására adunk példát. Mint azt már föntebb jeleztük, az által, hogy a tekercselést (6a) pontban fölvágjuk, (6a) rúdesoportot kapunk, de mindig csak (6) fázist, minthogy «a» rúdesoportnak mindig azonos a fázisa. Tehát a következőkbea mindig csak hat fázisról fogunk beszélni, de föltételezzük, hogy az «a» egyenlő fázis lánczolatosan vagy párhuzamosan vagy részben lánczolatosan, részben párhuzamosan van kapcsolva és egy fázis alatt mindig egy csoport egyenlő fázist értünk. Mindegyik fázis már most oly elektromótorikus erőt létesít, mely a szomszédos fázissal szemben 60°-kal van eltolva, és minthogy mindegyik fázis feszültsége azonos, hat fázis elektromótorikus erejét egy szabályos hatszöggel lehet ábrázolni, mint az a 2. ábrán a körbe irt hatszög oldali ábrázolr S ják. Egy fázis elektromótorikus erejét -r ba drót létesíti, melyek egymással egyenlő, de nem azonos fázisú elktromótorikus erőket szolgáltatnak. Hogy már most (2a) párhuzamos áramkörrel bíró egyenáramú tekercselést helyesen vághassuk föl (6a) rúdesoportra, egy tetszőleges (I) ponttól indulunk ki és a vezetéken egy bizonyos irányban végig megyünk, mikor az első rúd kezdőpontját (Al) betűvel g jelezzük. Miután - - rúdon végig mentünk, bei a második (1) metszésponthoz jövünk, hol az első már áthaladt szakasz végpontját (el) betűvel, míg a következő szakasz kezdő pontját (al) betűvel jelezzük. Ujabb § rúdon való áthaladás után a (II) metba szésponthoz jövünk és így tovább. Ezek a
