22110. lajstromszámú szabadalom • Forgó gőzgép

— 2 látva és ezen közlekednek az (A) hengerrel. Az (I) szelepek fölül és alúl fogazott szélekkel bírnak és a dugattyúban olymódon vannak elhelyezve, hogy a (b) és (c) nyílásokat nyissák vagy zárják, minthogy a szelepet a kiáramolni kezdő gőz a nyitó vagy záró helyzetben tartja, mint az a 3. ábrából világosan kitűnik. Ily módon — mint az a 3. ábrán jobb oldalt látható — az (I) szelepek a (c) nyílásokat elzárják és a (b) nyílásokat nyitják, úgy hogy a gőz — a mint a dugattyú a bal végállásába jutott, — (C3) kamrákból az (a) és (b) nyílásokon az (A) hengerbe jut és a dugattyúra nyomást gyakorol és a dugattyút a nyíl (4. ábra) értelmében mozgatja. Az (A) henger két szemben fekvő pontján a (d dl) nyílásokon és a (J) illetve (Jl) forgó csapokon a (J2) illetve (J3) fáradt gőz vezetékekhez csatlakozik (3. ábra). Az egyik (J) csap forgóján egy (J4) kéziemelővel van ellátva (5. ábra), mely a (J5) emelő és (J6) kar segélyével van a másik (Jl) csapforgójával összekötve, úgy hogy ha a (J4) kézi emelőt a gépész elforgatja, a (J) és (Jl) csapok is elfordulnak. Mint az a 3. ábrán látható, a (J) csap zárt helyzetben van és ezért nem működik, ellenben a (Jl) csap nyitva I nyíl értelmében forog, ezen a csapon át távozhatik. A (J4) emelő egy (J7) záróemelővel van ellátva, mely oly módon van berendezve, hogy azt egy hornyolt (J8) szegmentumon meg lehessen erősíteni, hogy az emelőt a kellő helyzetben rögzíthessük (5. ábra). Az (F) csapforgó (FI) kivágással (1. és 2. ábra) van ellátva és a hengeres (G) zárócsap, mely a (D) tengelyen van megerősítve és ezt az (F) csapot magába zárja, két szemben fekvő (e el) nyílással van ellátva. Ezek a nyílások oly módon vannak elrendezve, hogy az (F) csapforgó (FI) kivágását a (C2) vezetékekkel kötik össze, úgy hogy a (gőz a henger végéből az (FI) kivágáson és az (e el) nyílásokon, mielőtt az (e és el) nyílások a kivágást elhagynák, a (C2) vezetékhez jut. A hen- i gerbe beáramló gőz, mely a dugattyúra ! hat, expandálódik, és a dugattyú előtt lévő gőz a (dl) nyíláson, (Jl) kifuvató csapon és (J3) kifuvató csövön távozik. Világos, hogy ha az (F) csap a 4. ábrán látható helyzetből a 6. ábrán látható helyzetbe megy át, a gőz a henger jobb és baloldalához, mint azt leírtuk az (A1 A2) födelek (C3) kamráin át beáramlik, úgy hogy a gép előre, illetőleg hátrafelé foroghat. Ugyanis az (F) csap reverzáló szelepet képez és az (F2) fogaskerékkel van összekötve, mely az (F4) tengelyre ékelt (F3) fogaskerékbe fogódzik. Az utóbbi az (A2) födélre van szerelve és szabad külső végén egy (K) csavarkerékkel van ellátva, (1. a 7. ábrát), mely a (KI) csavarba fogódzik. Ez a csavar a (K2) tengelyen van megerősítve, mely tengely alkalmas csapágyakban a (K3) keretbe van ágyazva és egyik végén a (K5) kerékbe fogódzó (K4) fogaskereket visel. A (K5) fogaskerékkel a gépész által működtetett (K6) kézikerék van összekötve. A (K7) tengelyre ékelt (K6) kézikerék segélyével a (KI) csavart, a (K) csavarkereket és az (F4) tengelyt, ennek következtében az (F2 F3) fogaskerekeket és az (F) csapot forgatjuk és oly helyzetbe visszük, mely a gép előre vagy hátrafelé járásának felel meg. Az (L) fogaskerék (1. ábra) a (IÍ7) tengelyen van megerősítve és az (Ll) fogaskerékbe fogódzik, mely egy az (N) dugattyút viselő (N2) dugattyú rúd vastagabb végén lazán van fölhúzva. A dugattyú az (N3) hengerben mozog, ez a henger egy (N4) elágazó cső segélyével van az (E) gőzbevezető csővel összekötve, úgy hogy a gőz a kazánban uralkodó nyomás alatt az (N3) hengerbe juthat, hol az (N) dugattyút lefelé, az(N2) rúdra tekercselt, (N5) rúgóra nyomja. Az (Ll) fogaskerék agyában egy (L2) peczek van elhelyezve, melynek csavarmenet alakú (L3) toldata van (1. a 10. ábrát). Ez a toldat az (N2) dugattyú rúd vastagabb (NI) végén kiképezett függélyes (N6) hasítékban tolódhatik el. A hasíték két divergáló (N7 N8) hasíték folytatását képezi, úgy hogy az (N6) hasíték ezekkel a hasítékokkal egy Y-alakú vezetéket ké-