22110. lajstromszámú szabadalom • Forgó gőzgép

pez, mint az a 10. ábrán világosan látható. Az (N9) peczek, mely az (N2) rúd csapágyának egy fix részében van alkalmazva, a kivastagodó (NI) rész függélyes hasítékába fogódzik, úgy hogy az utóbbi forgása meggátoltassák, de egyenes irányú mozgása szabadon végbe mehessen. Világos, hogy a mint a gőznyomás a normális nyomásnál nagyobb lesz, az (N) dugattyú a normális helyzetén túl lefelé nyomatik, ennek következtében az (N3) dugattyúrúd és ennek (NI) kivastagodása is lefelé mozog, úgy hogy ez (N7 N8) hasítékai és az (Ll) fogaskerék (L3) toldata közvetítésével az (Ll) fogaskereket és ez az (Ll) fogaskerék az (L) fogaskereket forgatja, tehát az (L) fogaskerék ugyancsak forgatja, a (K7) tengelyt, mely (K7) tengely a (KI) csavar és (K) csavarkerék segélyével az (F4) tengelyt indítja forgásnak. Az (F4) tengely forgását az (F2 F3) fogaskerekek viszik át az (F) csapforgóra, úgy hogy a csapforgónak a (G) csapra viszonyított állása a gőznyomásnak megfelelően változik, tehát a gőzszelep elzáródása a gőznyomás növekedténél előbb megy végbe. Ugyanez, de ellenkező értelomben megy végbe, ha a gőznyomás csökken, minthogy ekkor az (N5) rúgó az (N2) dugattyúrudat fölfelé nyomja és az (F) csapforgó a (G) csapra viszonyítva oly helyzetet foglal el, melyben a gőz beömlés elzáródása később megy végbe és így több gőz jut a hengerbe. Az (N4) csőben (2. és 8. ábra) egy (0) csap foglal helyet, mely normális helyzeténél ezt a csövet a henger belsejével köti össze, mint az az 5. ábrán látható, de azonkívül egy a szabad levegővel közlekedő nyílása is van, úgy hogy ha a gépet reverzáljuk a henger a csapon át a levegővel van kapcsolatban és a gőz nem jut ezen a csapon a gépbe. Az (0) csapot a (J'5) emelő működteti és a csapforgó ebből a czélból egy (01) emelő karral van ellátva, melyet az (02) tag vagy az (03) villával, vagy az (04) villával köt össze, mely a (J5) tagon van megerősítve (5. ábra). A mint a (J4) emeltyű a 4. ábrán pontozva jelzett állásba jut, a (J5) emelő az (03) villa segélyével az (02) rudat fölemeli, úgy hogy az (01) emelőre vonóerő hat és az (0) csap akként fordul el, hogy az (N3) henger és az (E) cső között a kapcsolat megszakad. Az (N5) rúgó most már az (N) dugattyút fölfelé nyomja, ennek következtében az (L3) toldat a függélyes (N6) hasítékban lép és az (Ll) fogaskereket helyzetében rögzíti, tehát meggátolja, hogy az (F) csapforgót a (K6) kézikerék segélyével elforgassuk. Az (F4) tengelyen egy (P) mutató van megerősítve, mely az (A2) hengerfödél külső oldalán alkalmazott (Pl) osztályzat fölött mozog és az (F) csapforgónak a (G) csapra viszonyított helyzetét jelzi (7. ábra). A (C) dugattyú furatainak átmérője a dugattyú egyik végén nagyobb, mint a másik végén. A kisebb furatban a (G) csap van elhelyezve, a nagyobb furatban a (D) tengely és a (C) dugattyú között egy engedékeny kapcsolat van alkalmazva. Mint az a rajzokból kitűnik (1. és 2. ábra) ez az engedékeny kapcsolat két (Q Ql) korongból áll, melyek a (D) tengelyen lazán vannak fölhúzva és melyek (Q2) frikcziós hengerekkel vannak fölszerelve. Ezek a hengerek a (C6) toldatokon gördülnek, mint ez a 3. ábrán látható. Ha tehát a (C) dugattyú forog, a toldatok a (Q Ql) korongokat magukkal viszik. A korongok egymással (Q3) rudak segélyével vannak összekötve, melyek oly módon vannak szerkesztve, hogy a korongok a rudak mentén egymáshoz közeledhessenek és egymástól távolodhassanak, minek czélját később fogjuk ismertetni. A (Ql) korong egy másik (Q4) korongot visel, mely a (Q5) csavar segélyével van a (Ql) korongon megerősítve. Ez a csavar a (Ql) korongban foroghat. A (Q4 Ql) korongok tehát egymáshoz közelíthetők vagy egymástól távolíthatók, minek következtében a (D) tengely körül elhelyezett (R) rúgó feszültsége megváltozik. A (Q Ql) korongok a henger falon befelé irányult (Q6 Q7) toldatokkal vannak ellátva, melyek a (D) tengelyen alkalmazott és aspi-