22107. lajstromszámú szabadalom • Emelő- és nyomóberendezés, főleg nehéz hídmérlegek tehermentesítésére

Megjelent 1901. évi augusztus kő U-én. MAGY. SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 22107. szám. VII/f. OSZTÁLY. Emelő és nyomóberendezés főleg nehéz hídmérlegek tehermentesítésére. ZWARG ÉS RINGEISEN TESTVÉREK CZÉG BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 február hó 9-ike. A találmány tárgya egy az ék vagy lejtő törvényén alapuló emelő- és nyomóberendezés nagy terhek emelésére vagy nagy nyomás előidézésére, melyet különösen előnyösen alkalmazhatunk nehéz hídmérlegek tehermentesítésére. A csatolt rajzon ez az emelő- és nyomóberendezés, melyet a következőkben egyszerűen nyomóberendezésnek fogunk nevezni, az 1. ábrán a nyugalmi helyzetében oldalnézetben, a 2. ábrán működési helyzetében ugyancsak oldalnézetben, részben az 5. ábrax—x vonala szerint metszetben látható, a 3. és 4. ábra az 5. ábra x—x vonala szerint vett metszetének lefejtését mutatja be, még pedig a berendezésnek az 1. illetve 2. ábrán látható helyzetének megfelelően, az 5. ábra metszet a 2. ábra y—y vonala szerint, a 6., 7. és 8. ábra az emelőberendezés alkalmazási módját mutatja be példaképen egy vágány megszakítás nélküli vasúti híd mérlegen függélyes hosszmetszetben, fölülnézetben, illetve a 6. ábra z—z vonala szerint vett metszetben. Az emelőberendezés három, egymás fölött alkalmazott, a közös (a) csapra szerelt (b c d) korongból áll. Ezek közül a legalsó (b) korong mozdulatlan és az (a) csappal mereven van összekötve, míg a középső (c) korong az (a) csapon foroghat és azon fölfelé el is tolódhatik. Ellenben a legfölső (d) korong a csapon nem forgatható, hanem azon eltolható és a teher közvetlen alátámasztására szolgál. Az egyes (c) és (b) és (c) és (d) korongok között a gyűrűalakú (e) golyópályákban (f) golyók vannak elhelyezve. Ezek a golyópályák az (f) golyók számának megfelelő számú, egymással teljesen egyenlő, ékalakban emelkedő (g) pályákat (futófölületekét) képező szakaszokra vannak osztva. A megrajzolt kiviteli módozatnál mindegyik golyópályában három-három (f) golyó foglal helyet, tehát mindegyik golyópálya ma is három-három (g) szakaszra van osztva. A (b) és (d) korongok (e) hornyainak (g) szakaszai mind ugyanazon irány felé emelkednek, a középső (c) korong (e) hornyainak (g) szakaszai ellenben a (b) és íd) korongok (e) hornyainak (g) szakaszaival ellenkező irányban emelkednek, úgy hogy az egymással szemben fekvő (g) szakaszok emelkedése ellenkező. A nyugalmi helyzetben mindig a (g) sza-