22092. lajstromszámú szabadalom • Szabályozó készülék végigmenő légnyomású fékekhez

2 -elforgatásánál a közlekedés az (a) hüvelynek két része között teljesen elzáratik vagy megnyittatik. Hogy a közlekedő nyílás részben is elzárható legyen és hogy ezen eljárás mindig egy pontosan meghatározott és változhatatlan mértékben történjék, a szerint a mint a készülék közelebb vagy távolabb esik azon ponthoz, melynél a nyomás-csökkentés történik, elegendő a (h) emeltyűt egy közbenső állásba forgatni s ezen állásban rögzíteni. Ehhez képest az említett emeltyű egy (i) tárcsán tolható el, (2. ábra) melyben mélyedések vannak kiképezve s ezekbe egy (k) orr, melyet (m) rúgó állandóan lefelé nyom, becsappan. Egy a tárcsán alkalmazott (n) ütköző megakadályozza, hogy a (h) emeltyű teljes körfogást végezhessen. A készülék alsó része azon hengerrel, melyben a nyomás csökkentésének kell történnie egy (o) csatorna révén, míg a külléggel (p) szelepen át (q) nyílások közvetítésével áll kapcsolatban. Ezen alsó részében a készüléknek egy (r) differencziális dugattyú mozoghat, melynek bőrtárcsái egymásfelé behajolhatnak s melynél a két dugattyú fölülete egymással pontosan meghatározott viszonyban áll, mely viszony mindig függ a fékszerkezet typusától. Tegyük föl, hogy ezen viszony a jelen esetben 1:6. Az (r) differencziális dugattyúnak nagyobb dugattyúja egy (s) tolattyúval bír, mely az összeköttetést (o) csatorna és a készülék fölső része között elzárhatja. Az (f) zárókúp és a nagyobb dugattyú között egy (t) tekercsrúgó foglal helyet, melynek feszültsége annál nagyobb, mennél lejebb csavaroltatik a (d) csavarorsó. Azonkívül az említett tekercsrúgónak kezdeti feszültsége is mindenkor megfelelően szabályozható az (1) csavaranya segélyével. Egy másik (u) tekercsrúgó, mely az (r) differencziális dugatytyúnak kisebb dugattyúja és a (p) szelep között foglal helyet, az utóbb említett szelepnek fölfelé való mozgásával szemben ellenállást fejt ki. Végül egy harmadik (v) tekercsrúgó is van alkalmazva, mely azon törekvéssel bír, hogy a (p) szelepet egy bizonyos erővel, melynek nagysága (w) csavaranya segélyével szabályozható, fölemeli. Az (x) szögemeltyű segélyével (p) szelep bármikor fölemelhető és így a fékhengerben egy az említett szögemeltyűhöz csatlakozó (y) kötél egyszerű meghúzása által a nyomás csökkenése idézhető elő. Az (x) szögemeltyűt az említett kötél meghúzása után egy (z) rúgó vezeti vissza kezdeti állásába. Tekintsük most már a készüléket az 1. ábrán bemutatott állásában. Ha a levegő behatolását a vezetékbe lehetővé tesszük, úgy ennek következtében az (r) differencziális-dugattyú lefelé mozog s ez által levegő hatolhat az (o) oldalcsatornába, a hengerbe és a két dugattyú közé, mivel ezeknek bőrtárcsái befelé hajolnak. Ezen pillanatban egyenlő légnyomás hat a két dugattyúnak négy fölületére s így az említett dugattyúk egyensúlyozva vannak, úgy hogy az (r) differencziális-dugattyú az (u) rúgó hatása alatt ismét fölfelé mozog és megszakítja a kapcsolatot a végigmenő vezeték és az (o) csatorna között. Ha az (r) differencziális-dugattyúnak kezdeti érzékenysége, a mi (1 és w) csavaranyák segélyével szabályoztatik, pl. 300 g., úgy ezen érzékenység a (h) emeltyűnek részben való elforgatása által csökkenthető. Tegyük föl, hogy a (h) emeltyűnek a 2. ábrán bemutatott állása pl. 100 g. többlet terhelésnek felel meg, úgy ebből az következik, hogy az (r) differencziális-dugattyú csakis 400 g. nyomáscsökkenés hatása alatt hozatik mozgásba. Tegyük föl végül, hogy a végigmenő vezetékben uralkodó nyomás nagysága 4000 g. és csekély, pl. 200 g.-nak megfelelő nyomáscsökkenést hozunk létre, úgy a készülékben a legcsekélyebb változás sem fog mutatkozni. Sőt a nyomáscsökkenést nagyobbíthatjuk is anélkül, hogy bármily változás állana be, mindaddig, míg csak ezen nyomáscsökkenés 400 g.-mot túl nem lépett. A mint azonban a levegő a végigmenő vezetékben már csak 3600 g. nyomás alatt áll, az (r) differencziális-dugattyú a dugattyú alsó fölületére ható 400 g.-nyi túlnyomás folytán fölömeltetik. Ez által (u) rúgó feszültsége