22089. lajstromszámú szabadalom • Hűtőberendezés

és azután annak középső része körül kering. A 12, illetőleg a 13. ábra metszet a 11. ábrának 5—5 illetőleg 6—6 vonala szerint. A 14. ábra egy függélyesen elrendezett expanziós henger metszetét láttatja, a hol is a komprimált levegő előbb a henger és azután annak végső részei körül kering. A 15. ábra egy függélyesen elrendezett expanziós henger nézete. A 16. ábra a 15. ábrában föltüntetett expanziós henger fölülnézete. A 17. ábra ugyanannak függélyes metszete, a hol is az összes bordák vagy kiemelkedő részek a henger hosszának csak egy részén vannak elrendezve és a levegő a henger sima része körül való elosztása czéljából egy deflektorlemez alatt áramlik be, úgy hogy az a bordák között csak egy irányban halad. A 18. ábra a szelepszekrény részben metszett nézete. A 19. ábra ugyanannak függélyes metszete, mely a szelepek állását láttatja. A 20. ábra az expanziós henger egy további foganatosítási alakjának végnézete, félig függélyes metszete. A 21. ábra ugyanannak részben metszett oldalnézete. A 22. ábra metszet a 21. ábrának 7—7 vonala szerint. A 23., 24. és 25. ábrák a hengert hordó és a többi alkatrészt magába záró állvány oldalnézetét illetőleg végnézetét és fölülnézetét láttatják. A 26. ábra a közvetlenül az expanziós henger alatt fekvő kamra metszetét tünteti föl. A 27. ábra a berendezés egy egyszerűbb foganatosítási alakjának részben metszett nézete. A 28. ábra a szekrényt és az expanziós henger vízszintes metszetét láttatja; a berajzolt nyilak a gömbhűtőből jövő levegő útját jelzik. A komprimált levegő az (A) kompreszszorból (2. ábra) vagy közvetlenül jut a köpennyel ellátott (B) expanziós hengerbe (3. ábra) vagy pedig előbb egy oly kamj rába .vagy oszlopba áramlik, melyben a le| vegő átáramlását golyók vagy más fölhalj mozott anyagok késleltetik, mely anyagra vízsugarat bocsátunk, hogy a beáramló levegőt finom sugarakra osszuk oly czélból, hogy a komprimálásnál keletkező hő, valamint a levegő nedvességének egy része elvonassék, mire a levegőt az ugyanazon vagy valamely elkülönített térben elrendezett csöveken vezetjük át, mely térben a nedvességnek egy további része választatik le, mielőtt a levegő a (B) expanziós hengerbe jut. A (B) henger kettős köpennyel van el-J látva és a (C) külső köpeny nemcsak maj gát a hengert, hanem a (D) cső vagy csövek (1. az 1. és 2. ábrát) egy részét vagy egész hosszát veszi körül, mely csövek a hideg levegőt a (B) expanziós hengerből az (E) hűtő kamrába (1. ábra) vezetik; a (D) cső a henger két végéből is kiindulhat és (Dl)-nél (9. és 10. ábra) a közös (D2) csővé egyesülhet, a melyen át a levegő a hűtő kamrába vezettetik. A (B) expanziós henger külső fala gyűrűvagy más alakban (F) bordákkal (8. ábra) van ellátva oly czélból, hogy a komprimált levegőnek nagyobb érintkezési fölületet nyújtsunk, hogy így a levegőből az összes visszamaradt nedvesség leválasztassék és az hatásosabbá tétessék; a (D) expanziós henger és a (C) köpeny közötti tér különböző (G H) részre (5., 6. és 7. ábra) van osztva, úgy hogy a levegő a (B) henger és a (C) köpeny közé való beáramlásánál megoszlik és teljesen vagy közel teljesen a (B) henger két vége körül kering, innen az alsó részbe vagy a (B) hengert és a (C) köpenyt hordó (I) szekrénybe (4. és 7. ábrák) jut; ezen (I) szekrényben (G1 Ili) elválasztó lemezek vannak elrendezve, úgy hogy a levegő (J) nyílásokon át a (G1 Hl) lemezek által bezárt középső térbe és innen az expanziós henger középső része köré áramolhat és ezt, valamint a külső (D) csövezetet is egészben vagy részben körüláramolhatja, i mielőtt a (K) szelepszekrényekbe (18—•