22089. lajstromszámú szabadalom • Hűtőberendezés

— 3 — 19. ábrák) jut, mely a henger egyik vagy mindkét végében van elrendezve, hogy a levegő az (L) és (M) szelepeken át a (B) hengerbe jusson, a hol expandál és ezután a hűtő kamrába szoríttatik. A (B) expanziós hengert hordó (I) tartó szekrény vagy kamra (3. ábra) a rézsútos (0) fenékkel is bírhat, melyen a (P) kibocsátó nyílás van elrendezve, úgy hogy a levegőnek a (B) henger vagy a (C) köpeny (F) bordáival való érintkezése következtében leválasztott összes vize egy, a gépen elrendezett önműködő (Q) szelepen vezethető le, a mikor is csak egy vízzárat kell alkalmaznunk, hogy a levegőnek a vízzel való együttes eltávozását megakadályozzuk. A (B) expanziós hengernek ezen elrendezése által elérjük azt, hogy a hengerből és a (C) köpenyből az csszes nedvesség az alsó részbe vagy az (I) szekrénybe folyik le, miáltal szárazabb és hatásosabban hűtő levegőt nyerünk. A levegőnek a (B) henger körüli mozgása az imént ismertetettől el is térhet; ha függélyesen vagy rézsútosan van a henger elrendezve, akkor az (F) bordák és a (G II) választó lemezek is akként helyezendők el, hogy a levegőből leválasztott víz önműködően vezettessék le. Az expanziós hengert hordó (I) szekrény egyszersmint az egész berendezésnek állványát vagy ennek egy részét is alkothatja. A (B) henger és a hozzátartozó részek akként is lehetnek kiképezve, és elrendezve, hogy a levegő a henger fölső részében nem csztatik két részre, hanem egyetlen légáram gyanánt a henger körül vagy osztó lemezek között a henger mentén ennek középvonalától két oldalt keringhet, a honnan azután a tartó szekrénybe jut, itt az egyik oldal felé halad, hogy azután újra a henger körül az osztó lemezek másik oldalán a légkibocsátó cső köpenyéhez, innen pedig, úgy mint előbb, a szelepszekrények burkolataihoz jusson, vagy a hideg száraz levegő a kenge:szekrényből közvetlenül is kerülhet a szelepszekrényekbe (1. a 15., 16. és 17. ábrákat), a mikor is a levegő előbb egy (a) deflektorlemez vagy ernyő által a (B) henger sírna fölületű része körül osztatik el. A henger szekrénye vagy köpenye a tartó szekrény lapcs vagy széles részének alakjával megegyezhetik és a hengert körülvevő bordák ugyanazon vagy hasonló alakkal bírhatnak és a szelepszekrényig vagy szelepszekrényekig terjedhet. Az 1., 2. és 3. ábrákban föltüntetett berendezésnél a levegő előnyösen az (R) nyíláson (3. ábra) jut az (A) kompresszorba, az (Rl) cső segélyével azonban magából az (E) hűtő kamrából is vezethetjük be a levegőt; a levegő az (A) kompresszorban való komprimáitatása után az (S) csövön át a (T) kamrába (1. ábra) vagy oszlopba jut, melyben a golyók vagy más tárgyak vannak elrendezve, melyekre az (U) szivattyú segélyével nyomással vízsugarakat bocsátunk, hogy a beáramló levegőt finom sugarakra osszuk és hűtsük; a levegő ezután az ugyancsak a (T) kamrához csatlakozó (V) csövön át a (B C) expanziós hengerbe jut, melyen az annak szerkezetéhez képest a leírt módon halad át és a (W) csatornán vagy nyíláson (5. és 6. ábra) át hideg állapotban a (K) szelepszekrénybe vagy szelepszekrényekbe jut, melyekből az (L) szelepen (19. ábra) át az expanziós hengerbe áramlik, a honnan az (X) dugattyú visszalöketénél az (M) szelepen és a (D) csöveken át (3. ábra) a,z(E) hűtő térbe áramlik. Az expanziós henger szelepei az (Y) rudak (1. ábra) segélyével működtetnek, melyek viszont exczenterek vagy más szerkezeti részek segélyével a valamely primérmótor által hajtott (Z) forgattyútengely által hozatnak mozgásba. A 11., 12. és 13. ábrákban föltüntetett expanziós hengernél a levegő arra kényszeríttetik, hogy az (A) kompresszorból vagy valamely közbenső tartályból a (b) szekrényen és a henger középső (e) része körül a (d) nyíláshoz árarnoljék, a honnan lefelé vezettetik a (b) szekrényben elren-