22010. lajstromszámú szabadalom • Kulcsnélküli kombinácziós zár

a 4. ábra keresztmetszet a 3. ábra (x—x) vonala szerint; az 5. ábra hosszmetszet az 1. ábra (z — z) vonala szerint és a 6. ábra a zár egy részét zárt állapotban, a 4. ábra (x—z) vonala szerint metszve mutatja be; a 7. ábra a 1. ábra alsó részét más helyzetben mutatja be; a 8. ábra metszet a 6. ábra (x—y) vonala szerint; a 9. ábra metszet a 2. ábra (y—y) vonala szerint és a 10. ábra részletrajz. A szóban lévő kombinácziós zár az (1) burkolat alsó részében alkalmazott kombináló berendezésből, és az ennek fölső részében alkalmazott, a (2) kengyellel együtt működő záróberendezésből áll. A záróberendezés egyik részét a (6) szán képezi. Ezt a szánt a (3) rúgó állandóan fölfelé, az (1) burkolat sík (13) fölső fölületéhez szorítja. A (6) szán egyrészt a lakat alaplemezén alkalmazott (4) vezetékekben, másrészt az (5) lakat burkolat födélben és az oldalfalakban van vezetve abban az irányban, melyben a kengyelt kihúzzuk. A (6) szánban a (2) kengyel hosszabb baloldali szára van vezetve és abban több (az adott esetben hat) egymástól függetlenül forgatható és egymástól a (8) köztartó lemezek által elválasztott (9) fogaskerék van a közös (7) tengelyre ágyazva. A fogaskerekekhez mellső oldalukon a fogaikat elfödő (10) korongok vannak erősítve (lásd a 4. és 10. ábrát). Eme (9) fogaskerekeknek az adott esetben huszonöt foguk van és úgy mint a (10) fedőlemezek egy-egy sugárirányú (11) kivágással vannak ellátva. Ezek a kivágások — ha a zár nyitva van (1. ábra) mind egy irány felé (az adott esetben jobb felé) fordulva egy síkba esnek és így együtt a (9) és (10) kerekekben egy összefüggő hasítékot képeznek. Ha a zár nyitva van, ebben a liasítékban a széles (12) retesz foglal helyet (1. és 4. ábra). A reteszt a (6) szán megfelelő helyzeténél egy az (5) födél (14) hasítékában vezetett (15) fogantyú segélyével a tokkal egy darabot képező (17) tuskó (10) bevágásába (3., 0. és 8. ábra) lehet betolni. A (17) tuskó a (2) kengyel rövidebb zárószárát vezeti és a retesz ezen utóbbi állásában a zárószárt rögzíti, illetőleg a lakatot elzárja. Ugyanis a (2) kengyel mindkét szára azon a szakaszon, melyen a (6) szánban, illetőleg a (17) tuskóban vezetve vaunak, megvékonyodik és a (2x) föliiletével a (6) szán fölső élére fekszik. Ha a zárt a (12) retesz segélyével zárni óhajtjuk, a (2) kengyelt oly mélyre kell a lakatba benyomni, hogy ennek szárai a (18) ütközőkre (1. ábra) feküdjenek (2., 6., 8. ábra). Ekkor a (2x) fölületek a (6) szánt is eltolják és így a (12) reteszt a (17) tuskó (16) kivágásával állítják szembe, minthogy ez a (12) retesz magában a (6) szánban van vezetve. Egyúttal a rövidebb kengyelszár (2o) megvékonyodása is a (17) tuskó (16) bevágásában foglal helyet (6. és 8. ábra), úgy hogy a (12) reteszt most a (15) fogantyú segélyével jobbfelé eltolhatjuk, mikor az egyik végével a (9) és (10) kerekek (11) kivágásaiból kilép, másik végével a (16) tuskóba belép (6. ábra) és a jobboldalt alkalmazott (12x) kivágásával a kengyel szárának (2o) megvékonyodását körülfogja, tehát a (2) kengyel eme szárát a (17) tuskóval összeköti, illetőleg a kengyelt és így a zárt is zárja (8. ábra). Ily módon a zárt a legegyszerűbb módon zárjuk el a (12) retesz segélyével, de a zárt ebben a helyzetben a (12) retesznek a (15) fogautyú segélyével végbemenő visszatolásával akárki ismét kinyithatja. Ha azonban csak az egyik (9—10) kereket is a legkisebb mértékben elfordítjuk, úgy hogy (11) kivágása a többi kerék kivágásaival nem esik egy síkba (6. ábra), a (12) reteszt, daczára annak, hogy a (15) fogantyút visszafelé lehet mozgatni, többé az eredeti állásába vissza nem vezethetjük. Az egyik, vagy több- vagy az összes (9—10) kerék beállítására a kombináló berendezés szolgál, a beállítás pedig csak akkor mehet végbe, mikor a (12) retesz már a záróhelyzetben van, minthogy a retesz különben a (9 10) kerekek (II) bevágásaiban foglal helyet és így ezek for-