21911. lajstromszámú szabadalom • Elektropneumatikus berendezés elektromos vonatok vezénylésére

előkapcsolt ellenállások nélkül párhuzamo­san vannak összekapcsolva. A (33) tol­dat ugyanis oly hosszú, hogy a (39) rúd nem végezhet fölfelé oly hosszú löketet, mely a (41) és (43) kontaktusok közötti összeköttetés megszakítására szükséges, úgy hogy ezen esetben a (46) mágnes (9. ábra) áramköre zárva tartatván, a controller­henger megállíttatik. Ezek után a 7. és 8. ábrában föltünte­tett automatikus árammegszakítóval együtt működő reverzáló szerkezetet fogjuk le­írni, mely az 5. ábrában van föltüntetve. Az árammegszakító zárása ismeretes mó­don a reverzáló kapcsolónak működtetése által történik. Hogy azonban az áramkör addig ne zárassék, míg a reverzáló kap­csoló egyik vagy másik hatásos állását el nem foglalta, a következő szerkezetet ren­dezzük el: A (67) cső (5. ábra) a (66) elágazó csövek által a reverzáló hengerek belső végével van összekötve, a hol is a (66) csövek között a (64) szelep van el­rendezve. Ha a reverzáló dugattyúk az 5. ábrában föltüntetett állásban vannak és a mótor-összeköttetéseket reverzálni akar­juk, akkor a reverzáló kapcsolót befolyá­soló elektromágneses szerkezetet oly ér­telemben működtetjük, hogy a baloldali (60) hengerbe sűrített levegő áramoljék. Ezen légbeáramlás következtében a bal­oldali (61) dugattyú jobbra mozog és a (63) fogasrúa és (59) fogaskerék segélyé­vel átállítja a reverzáló kapcsolót. Mi­helyt már most a (61) dugattyú löketé­nek vége felé közlekedik, a sűrített le­vegő a baloldali (66) csőbe áramlik, a (64) szelepet jobbra tolja el és ez által az utóbb említett csövet a (67) csővel köti össze, mely az árammegszakítónak (68) hengerébe (7. ábra) vezet. Itt a sűrített levegő az áramkör zárását idézi elő, ha az eddig megszakítva volt. Könnyen belát­ható, hogy a sűrített levegőnek a jobb­oldali (60) hengerbe • való beáramoltatásá­nál ugyanezen műveletek fordított érte­lemben mennek végbe. Az árammegszakító a controllerrel a következő módon van összefüggésbehozva. A mint a 6. és 9. ábrákból látható, a (71) kapcsoló szerkezet a reverzáló kap­csoló (104) mágneseivel egy áramkörben van elrendezve. A (71) kapcsoló szerke­zetnek mozgatható (76) kontaktusa pedig a controllert szabaddá tevő (100) henger (9. ábra) (28) rúdjának (6. ábra) hatása alatt álló (75) rúdra van szerelve. A (761) rúgó a (76) kontaktust a (72) kontaktu­sokból rendesen távol tartja, a (75) rúd vége pedig a (28) rúdnak kivájt (77) ré­széhez támaszkodik. Ezen kivájt rész a (28) rúdnak oly hosszára terjed ki, hogy midőn a controller egyik hatásos, vagyis azon állásában van, melynél a motorok a munkaáramkörbe vannak bekapcsolva, a reverzáló kapcsolónak (104) mágnesei ki vannak kapcsolva. Ha pedig a controller hatástalan, vagyis azon állásában van, melynél a motorok a munkaáramkörből ki vannak kapcsolva, akkor a (28) rúdnak telt része a (75) rudat a (761) rúgó ha­tása ellenében elállítja, minek következté­ben a (76) kontaktus a (72) kontaktusok között vezető összeköttetést létesít, úgy hogy a reverzáló kapcsoló (104) mágnesei (9. ábra) mágnesezhetőkké válnak és követ­kezésképen a reverzáló kapcsoló és az árammegszakító működésbe hozhatók. Vi­lágos tehát, hogy ezen elrendezés folytán mindaddig, míg a controller hatástalan ál­lásába nem hozatott, az árammegszakító az áramkör zárása czéljábói nem működtethető. Ugyanezen eredményt érjük el akkor is, ha a (67) csőben oly szelepet rendezünk el, mely ezen csövet elzárja, ha a controller hatásos állásainak egyikében van, ellenben a csövön át szabad közlekedést létesít, midőn a controller szabadon bocsáttatik. Az árammegszakító a 7. és 8. ábrákban külön van föltüntetve. Az elektromágne­ses rész, vagyis a tulajdonképeni meg­szakító tetszőleges szerkezetű lehet; moz­gatható része a (81) tengelyre (7. ábra) van szerelve; a kézzel működtetendő (80) kar egyik oldalán a (82) toldattal van el­látva. A (81) tengelyre ezenkívül a (83) kar van forgathatóan szerelve, mely a (86) hengerben elrendezett, a (87) rúgó ha-

Next

/
Thumbnails
Contents