21635. lajstromszámú szabadalom • Fékszerkezet
— 2 — veszi körül, melynek feszültsége (w) és (x) csavaranyák segélyével megfelelően szabályozható. Az (s) emeltyű vége közelében alkalmazott (z) lyukak valamelyikébe azonkívül még (y) nehezék- vagy ellensúly akasztható be. A végigfutó (1) légvezeték az (r) dugattyú alsó oldala alatt lévő hengertért egy komprimált légtartállyal kapcsolja össze, mely tartály a mozdonyon van elrendezve. Végül még egy második (2) menesztő görgő is van alkalmazva (3. ábra), mely a sínekkel azonos aczélból van előállítva, úgy hogy az adhézió coefficiense ezen görgő ós azon kerék pereme között, a melyhez hozzászoríttatik, mindig épen olyan nagy, mint a sinek és a kerekek között lévő adhézió coefficiense. Az említett (2) görgő egy (3) tengelyre van szerelve, melynek ágyazatául a (4) kar szolgál, hol az utóbbi a kocsi vázához erősített (5) tengely körül foroghat és kapcsolatban áll egy hajlékony (6) kapcsoló tag révén, mely a föntebb említett (t) láncznak felei meg, az (s) segédemeltyűvel. A (3) tengelyen a (7) czentrifugális szabályozó szerkezet van elrendezve, mely hasonló a gőzgépeknél alkalmazott szabályozókhoz, azonban itt azon czéllal bír, hogy az adhéziónak és a pillanatnyi sebességnek megfelelően, a (2) görgőnek kölcsönzött eleven erőt az (o) emeltyűnek lefelé való húzására szolgáló erővé változtassa át. Ezen czélból a (8) karmantyú, mely a (3) tengely hosszában eltolódik, midőn az utóbbitól a (7) golyók a röperő következtében eltávoznak, a hajlékony (9) kötél révén kapcsolatban áll az (o) emeltyűn áthatoló (10) rúddal és (11) rúgó, valamint (12) csavaranya segélyével az említett (o) emeltyűre fölülről hathat. Az előrebocsátottak után a találmánybeli fékszerkezet működése könnyen megérthető. A vonat rendes haladása alkalmával (1) vezetékben mondjuk, hogy 4 kg. nyomás van jelen. Ezen nyomás megfelel az (s) emeltyű, valamint a (k) és (2) görgők súlyának, mely utóbbiak (t) és (6) lánczok által (p) karmantyútól, illetőleg a kerék peremétől eltávolítva tartatnak (1. ; ábra). Ha a mozdonyvezető az (1) vezetékben lévő nyomást bizonyos mennyiséggel, pl. 800 g.-mal csökkenti, úgy (r) dugattyú lefelé mozog, és (k) görgő (p) karmantyún oly nyomás alatt forog, mely nyomás csakis a dob, valamint az (m) és (o) emeltyűk súlyának felel meg. A (k) görgőnek ezen forgása azt eredményezi, hogy (i) kötél a dobra fölgöngyölődik, (f) emaltyű (g) tengelye körül elforgattatik és (d) dugattyú s vele együtt (b) dugattyú is, (c) hengerben jobbfelé tolatik el. Ezen mozgás addig tart, míg csak a féksarúk a kerekek peremével érintkezésbe lépnek. Az érintkezés pillanatában azonban egyensúly jön létre az (i) kötél feszültsége és a fékrúd hatása között, minek következtében (k) görgő megszűnik forogni, daczára annak, hogy tovább is hozzá fekszik a (p) karmantyúhoz. Ekkor az (o) emeltyű is lefelé mozog és pedig épen oly mértékbe, mint az (s) emeltyű. A (v) rúgó tehát ez által egyáltalában nem szoríttatik össze. Ha a mozdonyvezető a nyomást tovább is csökkenti s azt pl. 3'2 kg.-ról 3 kg.-ra viszi, úgy az (r) dugattyú lefelé való mozgását tovább folytatja, mivel az (s) emeltyű, a szabályozó szerkezet és az (y) ellensúly hatása alatt áll. Az (x) csavaranya és (u) rúd lefelé mozgásának az a következménye, hogy (v) rúgó (w) csavaranya és (o) emeltyű között gyöngén összeszoríttatik, mely utóbbi rögzítve van, mivel (k) görgő a kerekek tengelyének karmantyújára fekszik, továbbá (2) görgő növekvő adhézióval fekszik hozzá a kerék pereméhez, mely alkalommal az említett görgő annál sebesebb forgásba hozatik, mennél nagyobb a vonat haladási sebessége és mennél nagyobb az adhézió. P>,en forgás következtében azonban (7) golyók eltávoznak egymástól, (8) karmantyú balfelé elcsúszik és így (10) rúdra és (o) emeltyűre erős húzás gyakoroltatik (3. ábra), (k) görgőnek (p) karmantyúra ható nyomása ez által növeltetik és pedig oly
