21480. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gőzgépeknél a robbanás erejének a terheléssel arányosan történő szabályozására

- 2 — az (N) gázkamrából áll. Az utóbbi oldal­falain az (M) főtengely megy át, a kamra belsejében pedig az (Y) dugattyúval az (A) hajtórúd segélyével összekötött forgattyú foglal helyet. A henger alsó végén egy (F) szelep van alkalmazva, mely a lég- és gázkeveréket az (E) csőből az (N) kamrába vezeti át. A (P) munkahenger fölső részén egy tetszőleges szerkezetű gyújtó berendezés van alkalmazva, különösen alkalmasnak bi­zonyult erre a czélra a 4. ábrán látható berendezés. (0) a főtengelyre ékelt exczenterko­rong, melynek vezeték gyanánt kiképezett (G) megnyújtása van. Ebben a megnyúj­tásban foglal helyet az (U) rúd, melyet a (Gl) rúgó kifelé törekszik nyomni és mely­nek forgását a rúd egy furatán és a ve­zeték két hasítékán átmenő (g) csap gá­tolja meg. A rúd biztos vezetése czéljá­ból az (L) vezetéken is átnyúlik. A föntebb leírt berendezésnél az (U) rúd fölső vége nemcsak ide-oda mozoghat, ha­nem oldalirányban el is mozdulhat. Ezt a kettős mozgást arra használjuk, j hogy a rúd végét egy rúgónyomás alatt i álló (V) karral érintkezésbe hozzuk és ezt azután fölemelhessük. Ez a (V) kar egy (6) tengelyen van megerősítve, mely a (p) hengerbe benyúlik és ott egy fémből ké­szült (2) bütyköt visel. Mikor az (U) rúd a (V) kart érinti, a (2) bütyök oly módon fordul el, hogy az elektromosan szigetelt (3) sarkkal elek­tromos kontaktust létesít, mikor azonban az (U) rúd fölfelé mozgása befejeztével ol­dalirányban mozdul el, a (Y) kar szabaddá válik és a rúgója által az eredeti állásába vitetik vissza, úgy hogy a (2) és (3) rész között a kontaktus megszakad és a megszakadási szikra a hengerben lévő rob­banó keveréket meggyújtja. A többi szerkezeti részlet, melyeket itt nem írunk le, a gép működésének ismer­tetésénél világosan érthetővé fog válni. Föltételeztük, hogy az (N) kamrába az (F) szelepen a dugattyú minden fölfelé mozgásánál beszívatik és ott a dugattyú i lefelé mozgásánál megsűríttetik, [ezért czél­szerű, ha a dugattyú mozgását attól a ponttól vesszük szemügyre, mikor az a gázkamrával közlekedő (C) nyílást sza­baddá teszi és mikor az (N) hengerbe bi­zonyos mennyiségű gáz bevezettetik. A dugattyú fölfelé mozgása közben az így bevezetett gáz megsűríttetik és közel a löket végpontjához, meggyújtatik. A robbanás ereje a dugattyút előre­hajtja, míg a (D) nyílás szabaddá nem vá­lik és az égéstermények eme nyíláson át el nem szállhatnak. A (D) nyílás előbb válik szabaddá, mint a (C) nyílás, úgy hogy a (P) kamrában uralkodó nyomás előbb szűnik meg, mi­előtt az új töltés bevezettetik. Az (Y) dugattyún egy (J) terelő lemez van alkalmazva, hogy a beáramló gáz út­jából eltéríttessék és fölfelé vezettessék, úgy hogy a gáz az összes égésterménye­ket kihajthassa a hengerből a (D) nyí­láson. A (B) nyílás, mely a gáz- és légkeve­réket a (C) nyíláshoz vezeti, az (N) kam­rától a (P) kamra fölső végéhez vezető mellékútban van kiképezve, ugyanebben foglal a gázátvezetésre szolgáló (H) sze­lep is helyet. Ha a teljes gáztöltet fölrobbanása a (P) hengerben nagyobb erőt fejt ki, mint a mekkora szükséges, akkor a (H) szelep a dugattyú fölfelé mozgása közben kinyí­lik, úgy hogy a robbanó keverék egy része a (P) kamrából az (N) kamrába áramolha­tik át. A (H) szelep működtetésére legczélsze­rűbben a 2. és 3. ábrán látható önmű­ködő szabályozó szolgál. Ezeken az ábrá­kon (S) egy exczenter, melynek löketét a forgatható súllyal terhelt (W W) karok szabályozzák. Az exczenternek egy hosszúkás (0) ki­vágása és egy kiugró (S) karja van, mely a súllyal terhelt (W) karra szerelt (Wl) csappal kényszermozgású kapcsolatban áll. A (Wl Wl) csapokra a (KI) fogaske­rekek vannak fölhúzva, melyek az (M) ten­gelyre ékelt (K) fogaskerékbe fogódza-

Next

/
Thumbnails
Contents