21480. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gőzgépeknél a robbanás erejének a terheléssel arányosan történő szabályozására

- 2 — az (N) gázkamrából áll. Az utóbbi oldalfalain az (M) főtengely megy át, a kamra belsejében pedig az (Y) dugattyúval az (A) hajtórúd segélyével összekötött forgattyú foglal helyet. A henger alsó végén egy (F) szelep van alkalmazva, mely a lég- és gázkeveréket az (E) csőből az (N) kamrába vezeti át. A (P) munkahenger fölső részén egy tetszőleges szerkezetű gyújtó berendezés van alkalmazva, különösen alkalmasnak bizonyult erre a czélra a 4. ábrán látható berendezés. (0) a főtengelyre ékelt exczenterkorong, melynek vezeték gyanánt kiképezett (G) megnyújtása van. Ebben a megnyújtásban foglal helyet az (U) rúd, melyet a (Gl) rúgó kifelé törekszik nyomni és melynek forgását a rúd egy furatán és a vezeték két hasítékán átmenő (g) csap gátolja meg. A rúd biztos vezetése czéljából az (L) vezetéken is átnyúlik. A föntebb leírt berendezésnél az (U) rúd fölső vége nemcsak ide-oda mozoghat, hanem oldalirányban el is mozdulhat. Ezt a kettős mozgást arra használjuk, j hogy a rúd végét egy rúgónyomás alatt i álló (V) karral érintkezésbe hozzuk és ezt azután fölemelhessük. Ez a (V) kar egy (6) tengelyen van megerősítve, mely a (p) hengerbe benyúlik és ott egy fémből készült (2) bütyköt visel. Mikor az (U) rúd a (V) kart érinti, a (2) bütyök oly módon fordul el, hogy az elektromosan szigetelt (3) sarkkal elektromos kontaktust létesít, mikor azonban az (U) rúd fölfelé mozgása befejeztével oldalirányban mozdul el, a (Y) kar szabaddá válik és a rúgója által az eredeti állásába vitetik vissza, úgy hogy a (2) és (3) rész között a kontaktus megszakad és a megszakadási szikra a hengerben lévő robbanó keveréket meggyújtja. A többi szerkezeti részlet, melyeket itt nem írunk le, a gép működésének ismertetésénél világosan érthetővé fog válni. Föltételeztük, hogy az (N) kamrába az (F) szelepen a dugattyú minden fölfelé mozgásánál beszívatik és ott a dugattyú i lefelé mozgásánál megsűríttetik, [ezért czélszerű, ha a dugattyú mozgását attól a ponttól vesszük szemügyre, mikor az a gázkamrával közlekedő (C) nyílást szabaddá teszi és mikor az (N) hengerbe bizonyos mennyiségű gáz bevezettetik. A dugattyú fölfelé mozgása közben az így bevezetett gáz megsűríttetik és közel a löket végpontjához, meggyújtatik. A robbanás ereje a dugattyút előrehajtja, míg a (D) nyílás szabaddá nem válik és az égéstermények eme nyíláson át el nem szállhatnak. A (D) nyílás előbb válik szabaddá, mint a (C) nyílás, úgy hogy a (P) kamrában uralkodó nyomás előbb szűnik meg, mielőtt az új töltés bevezettetik. Az (Y) dugattyún egy (J) terelő lemez van alkalmazva, hogy a beáramló gáz útjából eltéríttessék és fölfelé vezettessék, úgy hogy a gáz az összes égésterményeket kihajthassa a hengerből a (D) nyíláson. A (B) nyílás, mely a gáz- és légkeveréket a (C) nyíláshoz vezeti, az (N) kamrától a (P) kamra fölső végéhez vezető mellékútban van kiképezve, ugyanebben foglal a gázátvezetésre szolgáló (H) szelep is helyet. Ha a teljes gáztöltet fölrobbanása a (P) hengerben nagyobb erőt fejt ki, mint a mekkora szükséges, akkor a (H) szelep a dugattyú fölfelé mozgása közben kinyílik, úgy hogy a robbanó keverék egy része a (P) kamrából az (N) kamrába áramolhatik át. A (H) szelep működtetésére legczélszerűbben a 2. és 3. ábrán látható önműködő szabályozó szolgál. Ezeken az ábrákon (S) egy exczenter, melynek löketét a forgatható súllyal terhelt (W W) karok szabályozzák. Az exczenternek egy hosszúkás (0) kivágása és egy kiugró (S) karja van, mely a súllyal terhelt (W) karra szerelt (Wl) csappal kényszermozgású kapcsolatban áll. A (Wl Wl) csapokra a (KI) fogaskerekek vannak fölhúzva, melyek az (M) tengelyre ékelt (K) fogaskerékbe fogódza-