21445. lajstromszámú szabadalom • Javítások kúpos görgőkkel bíró csapágyakon

— 2 -I. ábra egy jármű kerékagyának hosz­szanti metszete, a II. ábra keresztmetszet az I. ábra (X— X) vonala szerint, a III. ábra a kúpgörgők tartó keretének axonometrikus képe, mely keret rudakból és gyűrűkből van összetéve, a IV. és V. ábra az I. ábrához hasonló hosszanti metszetben egyes kiviteli módoza­tokat mutatnak, a VI. ábra a IV. ábrán látható tartókeret középső gyűrűjének nézete, a VII. ábra a szóban lévő találmányt egy transzmisszió vagy más csapágynál hossz­metszetben ábrázolja és a VIII., IX. és X. részben metszetek, rész­ben nézetek, melyek a találmány módosí­tott kiviteli alakjait ábrázolják. Az I., II. és III. ábrán látható szerke­zetnél az igénybevétel a legtöbb esetben tranzverzális, de igen gyakran tetemes ten­gelyirányos nyomások lépnek föl. (a) a tengelycsonk, melyen az edzett aczélból készült (b) kettős kúp van a (c) állítócsavarházak és a tengelycsonk váll­darabja között megerősítve. A (d) persely, mely a kerék agyában van megerősítve, a csapágy külső burko­latát képezi és az edzett (e e) üreges kú­pokat zárja magába, melyek befelé for­dult kúpfölületei az (f) görgők futófölüle­teit képezik. Eme kúpok egyike a per­sely belsejében egy karima és az (m) csa­var segélyével van megerősítve és után nem állítható. A másik kúp a (d) hüvelybe be van csavarva és ily módon a kopás ki­egyenlítése czéljából hosszanti irányban beállítható, a perselyt a (g) gyűrű tartja a kellő helyzetben, melynek menetei az (e) kúp meneteivel ellenkezők. Az összes egy­mással érintkező kúpfölületeknek közös csúcspontjuk van, mint ez az 1. ábrán pon­tozva jelezve van, úgy hogy a kúpok egy­máson csúszás nélkül gördülhessenek. (h) a középső gyűrű, melyben az (f) gör­gők vastagabb végei forgathatóan vannak ágyazva, ez a gyűrű a két görgőcsoport létesítette tengelyirányos nyomást veszi föl és minthogy a két görgőcsoport egy­mással teljesen azonos, ezek teljesen azo­nos sebességgel forognak és forgásuknál a gyűrűt magukkal viszik, úgy hogy az egész szerkezet csúszás nélkül forog, mint­hogy pedig azonkívül a föllépő nyomások is egyenlők, a vízszintes összetevők egy­mást kölcsönösen egyensúlyozzák és csak igen kis erő szükséges ahhoz, hogy a gyű­rűt a középállásában tartsuk, mely gyűrű tényleg nem érintkezik a csapágyszerkezet többi részeivel. A görgő csapokat befo­gadó mélyedések tengelyirányban kissé meg vannak nyújtva, úgy hogy a görgőcsapo­kat a csapágy kopásánál tengelyirányban be lehet állítani. Az egyes kúpok görgők megvékonyodó végei ugyancsak (j) gyű­rűkbe vannak ágyazva, melyek a középső gyűrűvel a (k) merevítők segélyével egy keretté vannak egyesítve. Ez a keret a két görgő csoporttal együtt forog. A III. ábrán ez a berendezés részletrajz­ban látható és néhány görgő nagyobb vilá­gosság okáért eltávolítva van ábrázolva. A keret a csapágy megvizsgálását teszi le­hetővé, a nélkül, hogy a görgőket a csap­ágyból ki kellene emelni, azonkívül meg­engedi, hogy a görgőket lehetőleg ponto­san állítsuk be, mi azért igen fontos, mert a kúpos görgős csapágyak, melyek az ál­tal állíttatnak be, hogy ama kúpnak, a melyen futnak, vastagabb vége felé szo­ríttatnak, nem jönnek egymással érintke­zésbe, hanem a kopás miatt bizonyos köz hagyásával helyezendők el. Különben a görgőknek egymástól bizo­nyos távolságban való alkalmazásának az az általában ismert czélja, hogy egy és ugyanazon kúpos görgő csoport egyes gör­gőinek egymással való érintkezését és egy­máson való súrlódását meggátolja. A II. ábrán a görgők egymástól kellő távolságban vannak alkalmazva, hogy kö­zöttük a (k) merevítőket elhelyezhessük, ha azonban a görgőket egymáshoz köze­lebb kell alkalmazni, vagy oly módon kell elhelyezni, hogy azok egymással érintkez­zenek, a merevítőket csak egyszerűen ki kell emelni. Bár a közönséges alakú görgős csap-

Next

/
Thumbnails
Contents