21445. lajstromszámú szabadalom • Javítások kúpos görgőkkel bíró csapágyakon

— 3 — ágyak nyomó gyűrűi egymással az előbb leírthoz analóg módon kapcsolhatók, hogy egy tartó keretet képezzenek, a szóban lévő berendezés némely különös előnyt biztosít. Az eddigi keretszerkezeteknél, melyekben a nyomás kifelé hat és a gyűrűket egymástól távolítani törekszik, erősebb merevítők szükségesek, sőt ha ezeket a merevítőket erősebbre méretezzük is, alakjuk miatt mégis gyöngék volnának, mert azokat oly czélból, hogy az ágyazó fölületek között áthúzhassuk, meg kell görbíteni tehát a merevítők a terhelés hatása alatt sokat szenvednek, az egész csapágy részei között csakhamar elvész az összefüggés és a csapágy hathatóssága megszűnik. A szóban lévő találmány szerint a merevítők, melyek a gyűrűket egymással összekötik, csak igen kis mértékben vannak igénybevéve, minthogy a. középső gyűrűben a nyomások egymást teljesen egyensúlyozzák. A kúpok a rendesnél tompábbak lehetnek, a közönséges, kisebb hajlásszögű kúpoknál a kúpos görgők ékhatása következtében nagy, kifelé irányult feszültségek lépnek föl, melyek könnyen a csapágy elszakadását idézik elő. A csapágy beállítása egyszerűen és pontosan oly módon történik, hogy a fölcsavart (1) záró süveget levesszük, a (g) zárógyűrűt meglazítjuk és a külső (e) kúpot becsavarás által a kellő helyzetbe visszük. Ha az öszszes (m) csavarokat eltávolítjuk, az egész kereket egy darabban tesszük szabaddá és ha a belső (e) kúpot is visszahúzzuk, a csapágy összes működő részeit hozzáférhetővé tehetjük. A kenés ugyancsak igen tökéletesen végezhető, minthogy a csapágy egész alsó része az (n) síkig egy olajfürdőt képez, melybe egy fordulatnál az öszszes működő részek belemerülnek. A IV. ábrán látható berendezésnél a középső (h) gyűrű és a csap a görgők nyomásától teljesen mentesül, a mennyiben eme görgők alapfölületeinek kerületei egymással közvetlen érintkezésbe jutnak, a bázisok ágyazó fölületei ugyancsak kúpok és eme kúpok csúcspontjai a kúpos görgők tengelyeinek metszéspontjába ősnek, tehát csak gördülő súrlódás lép föl és a gyűrű csak arra szolgál, hogy a görgőket a kerületen a kellő helyzetben beállítsa, a csapsurlódás pedig annimális. Az V. ábrán látható szerkezet a IV. ábrán láthatóval lényegében megegyezik, csakhogy itt a kúpok alapfölületei helyett a görgőknek a (h) gyűrű sugárirányú hoszszanti furataiban lévő (p) csapjai érintkeznek egymással, illetőleg kis kúpfölületeikkel gördülnek egymáson. A VIII., IX. és X. ábra a görgők ágyazásának más kiviteli módozatait ábrázolja. A VIII. ábrán a (k) merevítők a kúpos görgők tengelyirányos furatain mennek át. A IX. ábrán a csapok a kúpos alapfölületen elhagyattak és a középső (q) gyűrű kiugrásai által pótoltattak, melyek a kúpok alapfölületeinek üregeibe szabadon belépnek. A X. ábrán a gyűrű rugalmas és ennek következtében az (f) görgők bármely helyzetének megfelelően beállhat. A VII. ábrán látható kiviteli módozat lényegében a leírttal egyezik meg. Az ennél a kiviteli módozatnál föllépő nagyobb terhelés miatt a görgőket a tengelyhez meredekebb szög alatt ágyazzuk, ép úgy mint a hogy az ágyazó föliiletnek is meredekebb hajlásszöge van, hogy a transzverzális terhelést jobban fölfogja. A beállítható (e) kúpot úgy mint előbb egy állítógyűrű biztosíthatja a meglazulás ellen. Hogy a (h) gyűrű a görgők sugárirányú eltolódásával szemben bizonyos fokig engedékeny legyen, ezt a dugattyú gyűrűk módjára lehet kiképezni, mint az a (III) ábrán (s)-nél látható. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Kúpos görgős csapágy, jellemezve az alapjukkal egymás felé fordult ós az (a) forgáscsapon megerősített, a belső ágyazási fölületet képező (b) kúppár, a külső ágyazási fölületet képező (e) kúppár, és az ezek között gördülő (f) kúposgörgők által, melyek oly módon vannak elhelyezve, hogy az (f) kúposgör-