21357. lajstromszámú szabadalom • Újítások írógépeken
- 23 csak egyetlen elektromágnest vagy ha több elektromágnest használunk a betűrudak működtetésére. Az ebben az irányban lehetséges sokféle módosítás közül csak azt említem meg, hogy az 1—29. ábrán látható berendezésnél mozgató berendezést is lehet alkalmazni, melyek mindegyike a maga mozgató és visszavezető keretét és több betűrudat működteti és melyek mindegyike a hozzárartozó billentyűk és áramzáró keretek hatása alatt áll. A leírásban, főleg azonban az igényekben a billentyűkkel korrespondeáló tagokról beszéltünk. Az 1—29. ábrán látható gépnél a (45) szögemelők ezek a billentyűkkel korrespondeáló tagok abban az értelemben, a melyben én a szót az igényekben használom, a 30—56. ábrán a (285, 286, 287, 288) és (290) emelők képezik a billentyűkkel korrespondeáló tagokat, míg az 57 — 61. ábrán látható berendezésnél a (45) szögemelők a billentyűkkel korrespondeáló tagok. Az 1—29. és 57—61. ábrán a (45 45) szögemelők oly módon korrespondeálnak a billentyűkkel, hogy minden billentyűnek egyegy betű felel meg és ha a billentyűt lenyomjuk, az illető betű nyomtatása is végbe megy és a közképző mechanizmus is működésbe jön, hogy a következő betűt lenyomtatni lehessen, a részek pedig nem bocsájtatnak előbb szabadon, mielőtt a szögemelő maga is szabadon nem bocsájtatott-Ugyanez áll a 30 -56. ábrán látható gép (285, 286, 287) és (288) billentyűire. Továbbá megjegyzendő, hogy míg egyrészt az 1—29. ábrán látható gép, másrészt a 30- 56., vagy az 57., 61. ábrán látható gép működtetése egymástól lényegesen eltérő módon megy végbe, nevezetesen eltérő a betűrudakat működtető berendezés (vagyis az 1—29 ábrán (45 45) szögemelők által működtetett berendezés, a 30—56. ábrán pedig a (285, 286 287, 288) emelők által működtetett berendezés és az 57—61. ábrán a 45 szögemelő által működtetett berendezés) addig a három gép visszavezető berendezése lényegében azonos (bár részleteiben némileg eltérő lehet). Ha tehát az 1—29. ábrán látható gép 1 (45 45) szögemelőt bizonyos tekintetben egy bizonyos gép billentyűivel vesszük egyértékűnek, akkor a 30—56. ábrán látható gép (285, 286, 287, 288) emelőit ugyanabban az értelemben egy második és az 57—61. ábrán látható gép (45—45) szögemelőit ugyanabban a tekintetben egy harmadik gép billentyűivel kell egyértékűnek tekinteni, világos, hogy a találmány lényeges része, vagyis az automatikus visszavezető berendezés egymástól a betűrudakat működtető berendezés tekintetében igen tetemesen eltérő gépeknél lelhet alkalmazást és hogy bizonyos esetekben igen czél szerűen lehet alkalmazni a) a billentyűkkel korrespondeáló tagokat a közönséges Írógépeknél a billentyűk helyett, b) egy csoport, a billentyűkkel korrespondeáló tagokkal azonos számú billentyűt melyek azokat a (44) karok vagy más egyértékű kapcsolás segélyével működtetik hogy lenyomatásuknál ezeket a billentyűkkel korrespondeáló tagokat működésbe hozzák és ezek a maguk részéről a gépet működtessék és c) az említett billentyűk által működtetett tagokat, melyek az említett karok fölszabadítására szolgálnak és lehetővé teszik, hogy az illető lenyomott billentyűvel korrespondeálótag a normális helyzetébe térhessen vissza, mielőtt a lenyomott billentyűt eleresztenők, tehát a nyomtatás czéljából az alatt, míg az első billentyű lenyomva tartatik, egy másik billentyűt lehessen lenyomni. Jól megjegyzendő, hogy a billentyűk és a billentyűkkel korrespondeáló tagok kapcsolására a (44 44) karok vagy más hasonló értékű berendezések nem csak akkor alkalmazhatók, mikor a betűrudak működtetésére szolgáló berendezések a rajzon láthatókkal azonosak vagy azokhoz hasonlók, hanem akkor is, mikor azoktól tetemesen eltérnek. A rajzokon a billentyűket oly elrendezésben mutattuk be, melyben azok a (20) áramzárókeretet (vagy a 63. ábrán a (20) szelepmozgató keretet) működtetik a karok