21357. lajstromszámú szabadalom • Újítások írógépeken

— 308 -és a billentyűkkel korrespondeáló tagok segélyével. Ez igen czélszerü egy berendezés, de bár az, hogy a billentyűk az áramzáró keretet vagy a szelepet működtető keretet vagy valamely más egyértékű tagot karok vagy más kikapcsolódó berendezés segélyével működtessék, igen czélszerü, nem szükséges, liogy a billentyűk a (20) keretet a velük korrespondeáló tagok segélyével működtessék. így, hogy csak egy lehetséges berendezést említsünk meg, a (44) karokat oly módon is ki lehet képezni' hogy azok a szögemelők vízszintes karjaitól csak igen kis távolságban legyenek és a (20) keret mellső részét közvetlenül az említett (44) karok fölött is elhelyezhetjük, ügy hogy ha a keretet működtetjük, ez közvetlenül hozza a lenyomott billentyűnek megfelelő kart működésbe. Evvel a módosítással a találmány összes jellemző momentumai változatlanul föntartatnak, csak a billentyűk nem fogják a mozgató berendezést a nekik korrespondeáló tagokkal ellenőrizni. Ily módosítás esetében a (44 44) karok (46 46) visszavezető rúgói oly erősek lehetnek, hogy a karok mikor a billentyű a normális helyzetébe visszatér, a (43) billentyű toldatokból kikapcsolódva a normális helyzetükbe jussanak vissza, anélkül, hogy ehhez a (20) keret által gyakorolt nyomás is szükséges volna. A találmány alapelvének megfelelő gépek általában két csoportba oszthatók: a) melynek annyi billentyűje van, ahány betűrudat alkalmazunk, tehát minden billentyűnek egy-egy betűrikl felel meg, b) melynél a billentyűk száma a betűrudakénál kisebb és melynél a billentyűket a betűrudak működtetésére csakis egymással kombinálva használjuk. Az 1.—29. ábrán a találmány az első csoportba tartozó kiviteli módozatát ismertettük, a 30.—56. ábrán pedig a második csoportba tartozó gépek legjobb kiviteli módozatát mutattuk be, az 57.—61. ábrán a második csoportba tartozó másik kiviteli módozat látható. A találmányom egy lényeges része abból áll, hogy az oly gépeknél, melyek betűrúdj jai a közös nyomtatóhely felé ütnek, a bil-1 lentyűket a billentyűkkel korrespondeáló tagokkal kombinálom, mely tagok a betűrudakat működtetik (akár a föntebb leírt betűrúd működtető berendezések, akár pedig más berendezés segélyével) és a billentyűk oly czélból, hogy ezeket a velük korrespondeáló tagokat működtethessük, ezekkel oldható kötések segélyével vannak összekötve, úgy hogy a billentyű hatása alatt álló különböző részek előbb térhessenek vissza a normális helyzetükbe, mielőtt az említett billentyűket eleresztenők, úgy hogy egy második billentyűt is lenyomhassunk az alatt, míg az első billentyűt lenyomva tartjuk. Minden félreértés elkerülése czéljából megjegyezzük még, hogy: a) Sem az a gondolat, hogy a betűrudat automatikusan kapcsoljuk ki az írógép mozgató berendezéséből, sem az, hogy a betűrudat és a közképező berendezést egyidejűleg kapcsoljuk ki, lényegében nem új. Ebben a tekintetben utalok példaképen Barnesnek (Cahill közleménye alapján benyújtott és) 1896. évi augusztus hó 25-éről kelt 18,748 sz. augol szabadalmára, Slvan-nak (Cahill közleménye alapján benyújtott és) 1898. évi márczius hó 1-éről kelt 4977. sz. angol szabadalmára és Barnesnek (Cahill közleménye alapján benyújtott és) 1898. évi május hó 10-éről kelt 10644. sz. augol I szabadalmára. De ezeknél a szabadalmakj nál, miután a betűrúd mozgató berendezéstől szabaddá vált (és ennek következtében a közképező berendezés és egy vagy más módon szabaddá lett) a mozgató berendezés a billentyűből ki nem kapcsolódik és a mozgást fölvevő tag a lenyomott billentyűtől szabaddá nem vált, úgy hogy a következő billentyűt addig, míg az előbb lenyomott billentyűt el nem eresztettük, szabaddá tenni nem lehet. b) A közönséges betűirógépeknél, melyeknél a betűrudakat közvetlenül a billentyűk lenyomásával működtetjük, többször tettek kísérletet arra nézve, hogy a betűrudak és a közképző berendezés a billentyűből kikapcsolódjanak és hogy ennek következtében a következő billentyűt lenyomhassuk, mielőtt