21209. lajstromszámú szabadalom • Önműködő bélyegző és regisztráló gép
(172) karja fekszik föl. A tengely harántirányban van elrendezve és két hasonló alakú (173) bütyköt hord (1., 2. és 7. ábra). A (172) kar az elállítható (174) súlyt (7. ábra) hordja, mely akként van méretezve, hogy a (172) és (173) részek egyensúlyban vannak és hogy a (173) bütykökre gyakorolt gyönge nyomás elegendő arra, hogy a (172) kart a (171) ütközőtől eltávolítsuk. Ezen részek következőképen működnek: A tolattyú kihúzásánál a (22) tengely a leírt módon forog és vele együtt a (160) korong (7. ábra), mely a (161) kilincs segélyével a (159) kereket (4. ábra) és a (158) hüvelyt magával meneszti, minek következtében a (163) rúgó megfeszül. A (35) henger e közben még nyugalomban van, mivel azt a (172) kilincs által rögzített (171) ütköző megakasztja. Egyúttal azonban a (140) keret (3. ábra) lefelé mozog, miközben rézsútosan elmetszett (141) bütyke a (35) hengernek (164) vájatába jut. Ezen mozgásnál a bütyöknek rézsútosan elmetszett fölülete a vájatnak jobboldali részére akként hat, hogy a (35) henger bizonyos szög alatt elforgattatik. Ennek következtében a (171) ütköző nem gyakorol többé nyomást a (172) kilincsre, úgy hogy a (152) tengely (1. ábra) a rajta lévő (173) bütyökre kifejtett csekély nyomásnál forgásba jöhet. Ezen nyomást maga a levél gyakorolja, mely a (30) henger által magával menesztetvén, a (173) bütykökhöz ütődik. Ennek következtében a (172) kilincs (3. ábra) teljesen kilendül és a (171) ütközőt teljesen szabadon bocsátja. A (35) hengert most már csak a (141) bütyök rögzíti, mely a (140) keret fölfelé irányuló mozgásánál szintén kikapcsolódik. Most már a (35) henger a (163) rúgó hatása következtében a nyíl irányában forog és ekkor a (41) hengert magával viszi. A (39) papírszalag tehát, melyet a kaucsukkal bevont (169) és (170) görgők a (35) és (41) hengerekhez szorítanak, kénytelen ez utóbbiak mozgását követni. A (15) tolattyú szabadon bocsátásánál a 9 — (22) tengely a (27) rúgó hatása alatt (11. ábra) a (35) henger mozgásával ellenkező irányban forog. Ezen mozgás közben a (161) kilincs (4. ábra) a (159) kapcsoló kerék fogain végig csúszik, mely kerék, valamint a (158) hüvely a (162) zárókilincs által rögzíttetik. Mint már említettük, (172) kilincset (3. ábra) a lebélyegzés után maga a levél kapcsolja ki. Ha már most a levél a leírt biztonsági szerkezet daczára a bedobási nyíláson át mégis valamely módon kihúzatnék, a (172) kilincsek nem kapcsolódhatnának ki és ennek következtében a (39) szalag nem hozatnék mozgásba. A (40) szalagra (5. ábra) vonatkozólag ugyanez áll, miből következik, hogy ha a föladónak sikerülne is a levelet lebélyegzés után csalárd módon újból visszaszereznie, vevényt nem kapna és így a csalás meg volna hiúsítva. Az egész berendezés helyes működésének egyik föltétele tehát az, hogy a levél a (173) bütyköket tényleg kilendítse. Hogy ezen követelmény minden körülmény között kielégíttessék, a következő berendezés van alkalmazva. A (140) kereten elrendezett (144) karokon (2. ábra) a (143) görgő van megerősítve. Ezen karok a (303) rúgók hatása alatt állanak, úgy hogy a görgő nyugalmi állapotban a (173) bütyök fölött függ. A keretet lefelé való mozgásánál a (143) görgő természetesen követi és e közben a meghajlított lemezzel érintkezésbe jön, de a (173) bütyköket még nem lendítheti ki, mivel kerületén gyűrűs hornyokkal van ellátva, melyekbe ezen bütykök befekiisznek. A bütyköknek ezen kilendítése csak akkor következik be, midőn a levél a (143) görgő és a (33) lemez közé jutott. Miközben tehát a (140) keret fölfelé kezd mozogni, a (143) görgő még egy ideig alsó helyzetében marad, mivel a (144) karok a lefelé való mozgás közben a (304) tengelyük körül elforogtak és most a (303) j rúgók hatása alatt újból előbbi helyzej tűkbe térnek vissza. A (144) karoknak l ezen ide-oda járó mozgása közben tehát a | (143) görgő a levélhez szoríttatik.