20947. lajstromszámú szabadalom • Önműködő elektrohydraulikus fék

hatást. Ha a (4) esévóben áram kering, az (5) mag fölfelé emelkedik s a (b) szelepet elzárja, míg (c) szelepet kinyitja s megfordítva. Ennélfogva a (4) csévében keringő áram folytán a fékhenger a (k) tartánnyal összeköttetésbe jut az elektromágnes testén és a (j) vezetéken át, míg ellenben az áram megszakítása ezen összeköttetést megszünteti s helyette az (1) vezetéket köti össze a fékhengerrel. A (h) hengeres kamarában a (2) dugattyú oly módon van elhelyezve, hogy (7) szárának tengelye az (1 m) szelepek meghoszszabbításába essék s hátsó lapján egy erős (6) rúgó hatásának van kitéve, mely azt az (1 m) szelepektől távol tartani igyekszik. Könnyen belátható, hogy ha az (a) szelep el vau zárva, a (g) dugattyú által visszanyomott folyadék az (1) vezetékbe áramlik s a (2) dugattyú mellső lapjára hatva, a (6) rúgót összenyomja. Ezen rúgó úgy van szabályozva, hogy egy meghatározott feszültséget akkor érjen el, midőn (7) szára fölemelkedve, az (1) szívó szelephez ütközik. Ekkor az (1 m) szelepek fölemeltetnek s a (z) záró szelep fészkén ülve maradván, a (g) dugattyú általa tartánybólbeszívott folyadék visszatér ezen tartányba, míg a (6) rúgó feszültségét megtartja. A meddig (b) szelep el van zárva, (tehát (e) nyitva van), az (I) vezetékbe jutott összes folyadék abban bezárva marad s csupán a (6) rugónak a (2) dugattyú közvetítésével történő összenyomására szolgál. Ha a (b) szelepet megnyitjuk, az (1) vezetékben foglalt, nyomás alatt álló folyadék részben a (3) fékhengerbe hatol, a (2) dugattyú és (6) rúgó által hajtva, mely rugalmas közegek arra szolgálnak, hogy az energiát átvigyék a fékrudazatot működtető (8) dugattyúra. A fékhengerben magában egyáltalában nincs semmiféle rúgó. A míg a (b) szelep nyitva van, a szivattyú által visszanyomott folyadék közvetlenül az (1) vezetékbe jut, mely a fékhenger (8) dugattyúja és a (2) dugattyú között folytonos vezetéket képez. A (d) áramkapcsolónak négy sarka van, u. m. a központi (9) sark, mely pl. egy (13) elektromos áramforrás pozitív sarkával áll kapcsolatban, továbbá a körívben elrendezett három (10, 11. 12) sark. A (10) sarkot (14) sodrony a (4) cséve egyik végével köti össze, míg ugyanannak másik végét (15) sodrony kapcsolja a (13) telep negatív sarkához. A (11) sarkból kiinduló (16) sodrony az (s) csévét kapcsolja be, s ettől vissza (17) sodrony vezet a telep negatív sarkához; a (12) sarkból nem indul ki sodrony. Az áramkapcsoló fogantyúja elfoglalhatja az I. helyzetet, midőn mindkét (10 11) sarkot érinti, továbbá a II., 1ÍI. és IV. helyzeteket, a midőn a (10, 11, illetve 12) sarkokkal érintkezik. Rendes menet alkalmával a fogantyúnak a (10) sarkon, a II. helyzetben kell nyugodnia, a mikor is fékezés nem történik s az (s) .csévében nem kering áram, míg a (4) cséve be van az áramkörbe kapcsolva. Ez esetben tehát: (a) szelep zárva, (b) szelep zárva és (c) szelep nyitva van. Mivel (c) nyitva és (b) zárva van, a fékhenger (j) vezetéken át a (k) tartánnyal közlekedik s az (1) vezetékkel való összeköttetése el van zárva; továbbá (b) és (a) el lévén zárva, a szivattyú (g) dugattyúja az (i) nyíláson át beszívott folyadékot az (m q z) úton csakis az (1) vezetékbe szoríthatja, mindaddig, míg a (2) dugattyú annyira föl nem emelkedik, hogy (7) szára az (1 m) szelepeket fölfelé tolja. Ezen pillanatban a (g) dugattyú megszűnik az (1) vezetékbe folyadékot nyomni, s az összes beszívott folyadékot visszanyomja a (k) tartányba s a szivattyú nem fogyaszt több energiát. Az (1) vezetékben tehát, mely a (8) fékhengertől csak a (b) szelep által van elválasztva, bizonyos mennyiségű folyadék van tartalékban, mely a (6) rúgó feszültségének megfelelő nyomás alatt áll. Ha fékezni akarunk, a fogantyút IV. helyzetbe hozzuk, a sodrony nélküli (12) sarkra, a mikor is egyik csévén sem halad áram keresztül s (a) szelep zárva, (b) szelep nyitva és (c) szelep zárva van, a mi annyit jelent, hogy a (k) tartány és