20947. lajstromszámú szabadalom • Önműködő elektrohydraulikus fék

ban a föntartani szándékolt magas és állandó nyomás el van érve s mivel elindulás alkalmával gyakran megtörténik, hogy ezen nyomás még nincs létesítve, az ehhez szükséges energiát a kocsi tengelyétől vesszük, a mi a vonat elindulását annál nehezebbé teszi. A jelen találmány tárgyát képező elektrohydraulikus féknél az említett hátrányok mindnyájan ki vannak küszöbölve. A következőkben a készüléket és működési módját ismertetjük, a miből ki fog tűnni, hogy miként kerülhetők el az egyes alkatrészek szerkezete és elrendezése által az említett hátrányok. A mellékelt rajzlapon az egész berendezés vázlatosan van bemutatva. A vonat minden egyes kocsija hasonló készülékkel van fölszerelve, melyek mindnyájan elektromos összeköttetésben állnak egymással. Az egész berendezés a (d) áramkapcsoló segélyével hozható működésbe, mely a mozdonyon, vagy általában a mozgató kocsin a gépész keze ügyében van elhelyezve. Rendesen menet közben az egész berendezésben elektromos áram kering, mely egy szelep elektromágnesét működteti s ennek folytán az összes fékek meg vannak eresztve. Ha azonban az áramot a gépész vagy vezető akarattal megszakítja, vagy pedig valamely baleset, pl. a kocsik szétkapcsolódása folytán szakad meg az áram, az említett szelep oly módon mozdul el, hogy azonnal fékezés történik. A berendezés egyik alkatrésze az (e) szivattyúhenger, melynek (g) dugattyúja az (f) nyélnél fogva valamely exczenterrel vagy bármely más, a kocsi tengelyére szerelt közlőművel áll kapcsolatban, s állandóan a kocsitengely által mozgattatik. Az (e) szivattyúhenger a (h) kamarán és (i) csővezetéken keresztül a szabad levegő nyomása alatt álló (k) folyadék-tartánnyal közlekedik, mely a berendezéssel vagy egy testet alkot, vagy pedig a kocsi bármely alkalmas pontján lehet elhelyezve. A (g) dugattyú mellső lapjával (o) vezeték köti össze az (n) szelepkamrát, melyben az (1) szívó-szelep és ugyanazon függélyes ten-0 1 gellyel bíró (m) nyomó-szelep foglal helyet. | Az (m) szelep fölött lévő (p) kamara egyrészt a tulajdonképeni (q) nyomó vezetékkel, másrészt pedig a szivattyúhenger végébe, a (g) dugattyú mögött betorkolló (r) vezetékkel közlekedik, tehát a szelep a szívás tekintetéből egyszerű, a nyomás szempontjából pedig kettős működésű. A (q) nyomó vezetékben elhelyezett (a) szelep összeköttetést létesít, vagy azt megszakítja a (q) vezeték és (k) tartány között, a szerint, a mint nyitva, vagy zárva van. Ezen összeköttetést vagy elzárást a (d) áramkapcsoló működtetése által hozzuk létre, a mennyiben az (u) elektromágnes tekercsein áramot bocsátunk keresztül, vagy azt megszakítjuk. Az (u) elektromágnest az (s) cséve s a belső fegyverzet helytálló (v) része és egy mozgékony (x) rész alkotja. Ez utóbbi az (y) rúgó hatása alatt áll, mely azt a csévéből kifelé tolni s a golyó-, vagy bárminő alkalmas alakú (a) szelephez nyomni igyekszik. Midőn az elektromágnesen áram halad keresztül, a mozgékony (x) mag a helytálló (v) részhez vonzatik, az (a) szelep fölszabadul s a szivattyú által visszaszorított folyadék a (t) vezetéken, (h) kamarán és (i) csövön keresztül visszatérhet a tartányba. Ellenben, ha nem kering áram az (e) elektromágnesben, az (a) szelep fészkére nyomva marad, míg az (1 m) szelepek szabadon működhetnek s a szivattyú (g) dugattyúja által visszanyomott folyadék fölemeli a (z) záró-szelepet s az (1) vezetékbe áramlik. Ez utóbbit egyfelől a (2) dugattyú mellső lapja, másfelől egy kettős (b— c) szelep határolja A (b) szelep az (1) vezeték és a (3) fékhenger között, melynek (8) dugattyúja a fékező rudazatot működteti, összeköttetést létesít, vagy azt megszakítja, a szerint, a mint nyitva vagy zárva van. A (c) szelep ugyancsak a fékhenger és a (k) tartány között létesít összeköttetést a (j) vezetéken át, vagy azt elzárja. A (c) szelepet egy a már leírthoz hasonló elektromágnes (5) vasmagjának, vagy mozgékony részének meghosszabbítása képezheti, mely vasmag saját súlyának hatása alatt áll s ellenkező végével a (b) szelepre gyakorol