20695. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés különböző szinű elektromos fény előállítására

10. ábra az áram vezetésének diagrammja a 9. ábrán bemutatott lámpánál; a 11. ábra egy egyszerű módosítási alaknak oldalnézete ; a 12. ábrán egy további módosítás lát­ható; a 13. ábra a fényív megindítására szol­gáló szerkezet, egy lámpával kapcsolat­ban ; a 14. és 15. ábrák szintén a föntebbi meg­indító szerkezettel fölszerelt lámpáknak ol­dalnézetei, illetve hosszmetszetei; végül a 16. ábra egy, a különböző feszültségeket szemléltető diagramm. Az 1. ábrán (A) a generátor, mely akár váltakozó, akár egyenáram forrása lehet és (B B1 stb.) az áramkörbe sorban bekapcsolt lámpák. (C) a (B) lámpának átkapcsolója és ily kapcsoló a rendszer valamennyi lámpá­jánál alkalmaztatik. Maga (B) lámpa, mint ez az ábrán is lát­ható, egy fordított (U) alakú üvegcső, (D, D) higany-elektrodákkal és (E, E) platina-sar­kakkal. A higany fölülete egy vékony (F) réteggel van befödve, mely jódnak oly anyaggal vagy anyagokkal való keveréké­ből áll, melyek az elektromosságot vezető gőzöket szolgáltatnak, inegfelelőleg a fön­tebb előadottaknak. Ezen lámpánál példa gyanánt azt tételezzük föl, hogy ezen réteg lithium-jódidnak és nátriumnak keverékéből áll, fluor-kalciumból álló közömbös anyag­nak hozzáadagolásával vagy anélkül. A jo­didok a csőben helyeztetnek el és gond fordítandó arra, hogy azok teljesen vízmen­tesek legyenek, mivel nedvesség jelenléte rendkívül ártalmas. Ezután a csőből a le­vegőt kiszivattyúzzuk és ritkított hydrogén­atmoszférával helyettesítjük, mivel ennek alkalmazása mellett a fényív megindításá­hoz tetemesen kisebb feszültséggel bíró elektromos áram elegendő, mintha az üveg­cső belseje ritkított levegővel volna meg­töltve. Miután a hydrogén bevezetése megtörtént, az üvegcsövet légmentesen elzárjuk és alkalmazásánál (C) kapcsolót az ábrán lát­ható állásba hozzuk és különösen ha (D, D) higany-elektródákat előzőleg mesterségesen előmelegítjük, csakhamar világító fény-ív fog az egyik elektródától a másikhoz hú­zódni, úgy, hogy az egész cső tetemes in­tenzitású fehér fénnyel telik meg. Midőn a fény-ív a kellő világító hatást elérte, a lámpa volt-fogyasztása tetemesen csökken. A lámpa üzeme alkalmával higany-fényív keletkezik (D, D) elektródák között, vagyis az áram az egyik elektródától a másikhoz higany-gőzökön vezettetik és ezen higany­gőz, az elektromos áram hatása alatt élénk fényt ad, mely fény ibolyaszín, kék és zöld fénysugarakat tartalmaz, hol a fény-ív sok­kal alacsonyabb hőmérséknél jön létre, mint a fehér-izzás hőmérséklete és haszonhatása sokkal nagyobb, mint bármily eddig ismert fehér-izzó fényé. A higany folytonosan pá­rolog és a lámpa üzeme alatt (G) kamrában kondenzálódik és innen ismét lecsöpög az elektródákhoz. Ezen ív-fény tehát tulajdon­képen folytonos, 111. állandó higanypárák által tartatik fönn. A fény-ív, mely végeinél sokkal határo­zottabb, mint bármely más pontjánál, a hi­gany-elektródák fölszínénél folytonosan el­párologtatja az alkáli-fémek halogen-sóit csekély mennyiségben. A jelen esetben föl­tételezzük, hogy ezen sók lithium-jódidból és nátrium-jódidból állanak. Ezen sók, mint fönnebb említettük, elpárologtatnak és pá­ráik belevitetnek a fény-ív sugarába. A fény-ív hőmérsékleténél azonban a sók gő­zei részlegesen disszocziálnak s ennek kö­vetkeztében szabad lithium és nátrium-ato­mok jutnak a fény-ívbe, úgy hogy az utób­binak spektrál-analizisénél a litliiumnak és nátriumnak jellemző fény-vonalai azonnal fölismerhetők. A föntebbiek szerint tehát képesek va­gyunk igen csekély költség mellett nagy haszonhajtású oly elektromos ív-fényt elő­állítani higany-elektródák segélyével, mely élénk fehér színnel bír, vagy pedig szintén a föntebb előadott módon oly fény-ívet is előállíthatunk, mely más, tetszőleges szín­árnyalattal bír. Az 1. ábrán bemutatott lámpa csakis azon hátránnyal bír, hogy so­rosan kell kapcsolni és azonkívül a fény-ív megindítása előtt a higany-elektródákat mes-

Next

/
Thumbnails
Contents