20695. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés különböző szinű elektromos fény előállítására

- 6 terséges úton körülbelül forrpontig kell előmelegíteni. A megejtett kísérletekből kitűnt, hogy nem okvetlenül szükséges mindkét elektródát higanyból vagy más. alacsony hőmérsékletnél párolgó anyagból előállítani, mivel ha csak egy elektróda áll is ily anyagból, ennek párolgása törekszik a fény-ív hőmérsékletét a haszonhatásnak leginkább megfelelő fokra redukálni s azért az egyik elektróda vasból vagy más vezető anyagból, pl. szénből stb. állhat, és pedig ha egyenáram áll rendelkezésre, akkor czélszerű a szilárd anyagból álló elektródát a hidegebb, és a higanyból vagy más alacsony hőmérsékletnél párolgó anyagból álló elektródát a melegebb saroknál elrendezni, azon czélból, hogy az üvegcső belsejében a kivánt hőmérséklet föntartása biztosíttassák. Rendes légköri nyomásnál és mérsékelt vákuumnál a negatív sarok a hidegebb, azonban a viszony tökéletesebb vákuumnál fordított is lehet. A föntebbiekben már előadtuk, hogy a burkolat átlátszóságának megóvása czéljából a halogen-sók helyett oly anyagokat is alkalmazhatunk, melyek az üvegburkolat belső oldalát megtámadják a nélkül, hogy annak átlátszóságát vagy áttetszőségét csökkentenék. Ily anyagok gyanát a meta-szilikátokat említettük. Az ívfény színének módosítására szolgáló anyagok kellő megválasztásánál, valamint ezen anyagokhoz úgyszólván hígításra szolgáló közömbös anyagoknak, pl. fluor-kalcziumnak elegyítésével szintén képesek vagyunk bármily színárnyalattal bíró ívfényt előállítani, a tiszta fehértől kezdve az élénk vörösig, valamint kék, zöld stb. színű elektromos ívfényt. így pl. ha fehér színű fényt akarunk előállítani, kálium vagy lithium meta-szilikátot és nátrium-metaszilikátot elegyítünk egymással és ha azt találnánk, hogy ezen anyagok az ívfénynek vöröses vagy sárgás árnyalatot kölcsönöznek, úgy ezen hatást kalczium-fiuoridnak az elegyhez való adagolása által küszöböljük ki. A 2. ábrán a találmánybeli lámpának egy módosítása van föltüntetve, mely a megejtett kísérletek szerint elég jól működik. Ezen lámpa áll egy egyszerű (Bl) függélyes csőből, melynek fölső vége (B2) golyóvá szélesedik ki. Az alsó (D) elektróda itt is higanyból áll, mint a föntebb ismertetett lámpánál és ennek föliiletére is az ív-fény színét módosító anyagból álló réteg helyezendő, mint azt a föntebbiekben részletesen előadtuk. Ezen elektróda (E) vezető rész segélyével a vezeték egyik ágába vagy pedig a generátor egyik sarkához kapcsoltatik be. A fölső (Dl) elektróda fémből, pl. vasból áll ós (El) vezetékrész közvetítésével a negatív sarokhoz van bekapcsolva. A kísérletek alkalmával kitűnt, hogy az ily szerkezetű lámpáknál a fény-ív törekszik a (Dl) elektródához fölszökni és ez által megolvasztja az üvegcsőnek azon részét, melyen a sarkszorító áthalad. Ezen hátrányt azáltal küszöbölhetjük ki, hogy (Dl) elektródát hoszszának egy szakaszán (H) üvegcsővel veszszük körül, mely az elektródához hozzáforrasztható, vagy pedig magának a lámpának egy részét képezheti. A (H) üvegcső és az elektróda között föntmaradó szűk térben a fény-ív nem férhet el s következőleg az utóbbi csakis a (H) üvegcső alsó széléig fog terjedni. A 4. ábrán az 1. ábrabeli lámpának az áramkörbe való bekapcsolására szolgáló új berendezés van föltüntetve. Ezen ábrán (A) a generátor. (B) a lámpa és (Cl) a bekapcsoló. (R) egy ellenállás, mely a lámpával schunt-kapcsolatban áll és ezen ellenállás hatása, í 11- nagysága (Cl) bekapcsoló segélyével szabályozható. Az ábrán föltüntetett állás mellett az áram szabadon halad a generátortól az átkapcsolón keresztül a lámpához. Ha a bekapcsolót balfelé forgatjuk el egy ponttal, úgy (R) ellenállásnak egy kis része soros kapcsolatba hozatik az egyenárammal s ennek következtében a feszültség csökken. így pl. egy (10) amp. áramban, ha az ellenállás kezdetben 5 ohm, az áram potencziája a lámpán keresztül 50 volttal esik, föltéve, hogy a lámpában áram nem keletkezik. Ebből világos, hogy a bekapcsolónak balfelé való elforgatása által a lám-