20695. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés különböző szinű elektromos fény előállítására

_ 4 -burkolat belső oldalán folytonos chémiai folyamat megy végbe, vagyis üvegképzés és az üveg szétbontása, úgy hogy míg egyik helyen egy réteg üveg lemaratik, ugyanakkor egy másik helyen új üvegréteg képeztetik. Ily módon az üveg nem veszíti el átlátszóságát vagy legalább is áttetszőségét, csakis jegeczes fölületet nyer, oly módon, mint az az ismeretes jegeczes vagy homályos üvegeknél látható s ennek következtében a világosság szétosztása még egyenletesebben és enyhébben történik. Természetesen a találmány nem szorítkozik csakis arra, hogy üvegburkolatoknál szilikátok alkalmaztassanak, hanem általában a találmány körébe tartozik azon eljárás, mely szerint a fény színének módosítására szolgáló anyagok oly alakban vezettetnek be, hogy üvegképző savakat hoznak létre, illetve oly savakat, melyek a burkolat anyagát előállítják vagy képesek előállítani. Ezen savak közé tartozik pl. az említetten kívül a bórsav stb. Szintén a találmány tárgyához tartozik oly lámpáknak előállítása, melyek oly szerkezettel bírnak, hogy a fényív megindításához magasabb feszültségű áram szükséges, mint a lámpának további üzemben tartásához. A találmány szerint továbbá, azon czélból, hogy az üzem folyama alatt az elektromos feszültség csökkenthető legyen, az elektródákat oly ritkított hydrogénből vagy más equivalens légnemű testből álló atmoszférában rendezzük el, mely légnemű testnek dielektrikus hatása kisebb a levegőénél s ez által egyszersmind azon áramfeszültséget is tetemesen redukáljuk, mely a fényív megindításához szükséges. A föntebb említett halogensók éppen ellenkező eredményt szolgáltatnak akkor, ha nyitott csőben vagy oly csőben rendeztetnek el, melyben a légköri nedvesség ezen sókhoz hozzáférhet, és pedig két okból, ugyanis a halogensók többé-kevésbé oxydálhatók és másodszor rendkívül nagy mértékben hygroskopikusak és ha a légköri nedvességet magukba szívják, a fényívvel való érintkezésük alkalmával forrásnak, illetve párolgásnak indulnak, és a cső belső oldalára vastag rétegben lerakódnak, úgy hogy a burkolat átlátszóságát elveszíti; azonban ezen forrás vagy párolgás magasabb hőfoknál következik be, mint a melynél a jodidok hatásukat már érvényre emelik. Minden esetre előnyösebb azonban a találmány szerint a higanyt vagy más equivalens fényív képző anyagot oly teljesen zárt csőben elhelyezni, mely ritkított hydrog.énnel van megtöltve, hol a ritkítás czélszerűen oly fokig eszközöltetik, hogy a nyomás körülbelül 1 mm. magas higanyoszlopnak feleljen meg. Azonkívül czélszerű a fény színének módosítására szolgáló anyaghoz jodot nagy mennyiségben adagolni, még pedig vagy szabad jód bevezetése által, vagy pedig higany-jodidnak alkalmazásával. A találmány körébe tartozik azonkívül a fényív megindítására szolgáló készülék, melyet az alábbiakban fogunk bővebben ismertetni, valamint oly automatikus elrendezés, melynek segélyével a fényív hossza és annak egy bizonyos határon belül való megtartása a fényív által eszközöltetik. A mellékelt rajzlapokon az 1. ábra egy, a találmány szerint szerkesztett lámpának oldalnézete, mely az elektromos vezetékbe egymás után kapcsoltatik be; a 2. ábra a lámpa egy módosított kiviteli alakjának oldalnézete; a 3. ábra a 2. ábra egy részének hosszmetszete, nagyobbított léptékben rajzolva; a 4. ábra az 1. ábrán föltüntetett lámpának az áramkörbe való új bekapcsolási módját szemlélteti; az 5. ábra ezen kapcsolásnak módosított kiviteli alakja; a 6. ábra oly zárt lámpának oldalnézete s részben hosszmetszete, mely a fény sziliének a találmánybeli eljárás szerint való módosítására különösen alkalmas; a 7. ábra a kapcsolás diagrammja; a 8. ábra egy módosításnak részletrajza; a 9. ábra a 6. ábrán föltüntetett lámpának további módosítása; a