20325. lajstromszámú szabadalom • Újítás gázkályhákon

Az 1. ábra a gázkályha "elrendezésének elve van szemléltetővé téve. (a) a tűzálló anyagból készült hengeralakú cső, melynek fölső vége el van zárva, és melynek függélyes oldala kis (h) lyukakkal van ellátva. Ezen hengeralakú cső a (b) szájrészen van elrendezve, mely az önégő gáz- és levegőkeverék számára Iángzófej gyanánt szolgál és mely gáz- és levegőkeverék a tulajdonképeni (c) lángzócsövön át vezettetik be. Midőn az önégő keverék a (b) lángzófejen meggyúlt, az az (a) cső belsejében elég, a mikor is az égési termékek a (h) lyukakon át eltávoznak. A legjobb hatást akkor érjük el. ha az (a) cső belső átmérője a láng átmérőjénél nem nagyobb Alig kell megjegyeznünk, hogy az elrendezésnek ezen módja által a láng fejlesztette meleget csak a tűzálló csőnek falai abszorbeálhatják, kivéve azt az aránylag kevés meleget, mely az égési termékekkel, a csőnek különben is csak egyik oldalán elrendezett (h) nyílásain át távozhatik. A eső ezen része különben izzóbbá válik, mint többi része, mert a lyukak a lángnak igen nagy fölületet nyújtanak, ezen helyen tehát a tűzálló test a legtöbb energiát abszorbeálja. Minthogy a kályhák ezen neménél rendszerint kívánatos, hogy a meleget bizonyos irányba vezessük, czélszerű a jelen találmány tárgyát képező kályhánál a tűzálló csövek lyukasztott oldalát azon irányba helyezni, mely felé a meleget kisugároztatni kívánjuk. E helyen is hangsúlyozzuk, hogy a gázkályhák lángzói számára szolgáló, magukban véve zárt és perforált csövek már ismeretesek és használatban vannak, azoknak működése az illető gázkályhákban azonban egészen más volt, mivel a nyílások, illetve csövek rendeltetése kizárólag az volt, hogy a gázalakú égési anyag számára lángzó fejek gyanánt szolgáltak, a gáz és levegő keveréke e lyukakon áramolt át és csak a lyukakon kívül gyuladt meg, míg a jelen találmánynál a gáz- és levegőkeverék mint önégő keverék már a csövön belül ég és az ezen csövekben lévő lyukak az égési termékek elvezetésére szolgálnak. Világos, hogy az előbbi szerkezeteknél a kívülről égő gáz a tűzálló anyaggal csak alighogy érintkezett és egyáltalában nem érhettük el azon eredményeket, melyeket a jelen találmány szerint elrendezett gázkályhákkal sugárzó meleg tekintetében elérünk. A következőkben a szerkezetnek egy gyakorlati foganatosítási példáját fogjuk tüzetesebben leírni. A jelen szerkezet számára fűtő csövek gyanánt előnyösen hengeralakú, tűzálló agyagból készült (a) csöveket alkalmazunk, melyeket egymás mellett egyenes vonalban rendezünk el, ha a fűtő testet pl. kandalló előtt akarjuk fölállítani. Ha azonban a fű tendő helyiség közepén akarjuk elhelyezni, akkor esetleg köralakú elrendezést részesítünk előnyben. A 2. ábra harántmetszet egy alsó részszel ellátott fűtő csövön keresztül. A 3. ábra az elrendezés elölnézete, részben hosszmetszete. A 4. ábra egy oly kályha fölülnézete, melynél a fűtő csövek egyenes vonalban vannak elrendezve. Az 5. és 6. ábrák egy köralakú kályhának elrendezését függélyes harántmetszetben, illetve föliilnézetben láttatják. Onégő keverék előállítására első sorban oly ismeretes Bunsen-lángzó alkalmas, melynél a lángzó csőnek sajátos kiképzésénéi fogva a gázáram a (t) fúvókából (3. és 4. ábrák) való kiömlésénél elég nagy levegőmennyiséget ragad magával, hogy avval önégő keveréket képezzen; természetesen, bár kevésbé jó hatással, más lángzók is alkalmazhatók. Az önégő gázkeverék a tulajdonképeni lángzó csőből mindenekelőtt egy hengeralakú (g) kamrába (3. ábra) jut, mely egy czentrálisan elrendezett (r) diafragmával van ellátva. Ezen diafragma finom furatokkal ellátott csőből vagy lyukasztott fémlemezből vagy dróthálóból képezett hengerből állhat. A gázkeverék a lángzó csőből mindenekelőtt ezen diafragma belsejébe áramlik, honnan az ezen (r) diafragma és a hengeres (g) kamara közötti gyűrűalakú teret kitölti. A (g) kamarán a tűzálló anyagból