20219. lajstromszámú szabadalom • Hajtóberendezés automobilok számára

— 2 — vet hajtja, melynek mozgását a csuklós (j) tengelyek adják át az (i) hajtókerekeknek. Látható, hogy az egész hajtóberendezés egyetlen láncczal, vagy hajlékony kapcsolással sem bír. Az egész berendezést egy lehetőleg kis súlyú akkumulátortelep egészíti ki, mely j valamely alkalmas helyen, pl. a mellső (k) ülés alatt lehet elrendezve, A telep alkalmas vezetékek útján akként van a (c) dynamógéppel összekötve, hogy a telep akkor töltetik, midőn a gép áramfejlesztőként szerepel, vagy pedig, hogy a telep a dynamógépet hajtja, midőn ez elektromotorként szerepel, mely segédgépül szolgál. A berendezés működése a következő: Ha föltesszük, hogy a (k) akkumulátortelep meg van töltve és hogy a két motor a kocsi hajtóművéből ki van kapcsolva, és a (c) dynamógép áramát zárjuk, úgy az elektromotorként mozgásnak indul és a (b) petroleummótort magával viszi, mely, mihelyt a gyújtása megtörténik, saját erőforrása által szintén megindíttatik. Ha már most a motornak nincs szabályozója, úgy annak mozgása folyton gyorsulni fog; a mint azonban a mótor sebessége a normális sebességet megközelíti, a dynamógép önkényt áramot fog fejleszteni és a (b) mótor rendelkezésre álló energiája és a dynamógép ellenállása közenergiája ós a dynamógép ellenállása között egyensúly fog helyreállni. Ezen pillanatban a petroleummótor összes energiája elektromossággá változik át, mely az akkumulátor töltésére fordíttatik. Ekkor a következő esetek állhatnak be: 1. A kocsi mozgásba jön; a petroleummótor hirtelen megterheltetvén, mozgása lassúdik, minthogy azonban a dynamógépben az áram megfordul, ez elektromotorrá válik, mely áramát az akkumulátor telepből szedi és a petroleummótor hatását támogatja. Ez azonban csak addig tart, míg a mótor rendes sebességét eléri. 2. Az ezen sebességgel menő kocsi egy emelkedésnek megy. A petroleummótor ezen ellenállásnagyobbodást sebességcsökkenés nélkül nem győzi. Ezen pillanatban is elektromotorrá válik a dynamógép és az akkumulátortelepből tápláltatván, annyi erőt szolgáltat, mint a mennyi a normális sebesség föntartására szükséges. 3. A kocsi az emelkedést meghaladta és sík pályarészen megy tovább. Ez esetben a kocsi sebességét az elektromotor közreműködése nélkül képes föntartani, sőt még a petroleummótor fölös ereje elektromos energia fejlesztésére is használtatik, mely a telepben halmozódik föl. 4. A kocsi egy eséssel bíró pályarészre i kerül, mely a sík vagy emelkedéses rész | után következik. Ez esetben a petroleum' motortól elvett munkamennyiség csökkenés az esés mérvéhez képest nullává is válhatik. Ez esetben a petroleummótor megszaladni igyekszik, a dynamógép pedig, mely most az akkumulátortelepet táplálja, a petroleummótor és (elegendő lejtés esetén) a leguruló kocsi egyesített munka kifejtését árammá változtatja át, mely az akkumulátorteleppel kapcsolatban áz elektromotort annyira fékezi, hogy a kocsi az előírt maximális sebességet erős lejtő esetén sem lépheti túl. Szükségessé válhatik a menet alatt a kocsi rendes sebességét megváltoztatni, valamint a kocsi mozgási irányát megfordítani, illetve visszafelé menni. Ezt a sebesség, valamint a mozgásirány változtatására szolgáló (f) készülékkel érjük el (5—7. ábra). Ezen készülék (f) tokja a kocsi (a) alvázán szilárdan meg van erősítve és rajta hosszirányban két párhuzamos 'tengely megy keresztül, melyek egyike (d) a kombinált mótor tengelyének meghosszabbítása, míg másika (g) egy Cardan-féle (1) csukló (1. ábra) útján a (h) differencziál hajtóművet hozza mozgásba. A (d) tengelyre egy nagy (m) és egy kis (n) fogaskerék van fölékelve, melyekbe a (g) tengelyen lazán ülő (o és p) tengelyek kapcsolódnak. Ezen két utóbbi fogaskerék között a (g) tengelyre ékek és hornyok segélyével egy (q) kapcsolóhüvely van hosszirányban eltolhatóan megerősítve. Ezen hü-