20184. lajstromszámú szabadalom • Újítások gőzhajtotta rotácziós mótorokon

— 2 A 4.. 5., 6. és 7. ábrák ezen elrendezést részletrajzokban tüntetik föl. A tömítő szerkezetet bronzból vagy antifrikeziós fémből készült gyűrű képezi, mely három körszegmentalakú részből áll (4. ábra). Ezen három részt vagy egy azokat körülvevő (14) rúgó (6. ábra), vagy pedig egy rúgó által feszített drót (4. ábra) tartja össze. A gyűrűt egy a (16) rúgók (7. ábra) hatása alatt álló (15) rész szorítja a szekrényhez. Ha a tengely nem vibrál, akkor a (13) drót (4. ábra) vagy a (14) burkoló rúgó (6. ábra) által összetartott gyűrű épp úgy működik, mintha egyetlen egy darabban volna előállítva; ha azonban a tengely vibrál, akkor a három darabból álló gyűrű részei kissé eltávolodnak egymástól, oly czélból, hogy a tengelynek a vibráláshoz szükséges mozgásteret adjanak. A (17) kenőnyíláson át (5. ábra) időnként egy-egy csöpp olajat bocsáthatunk be. A 8—14. ábrák több turbinával ellátott rotácziós motornak szerkezeti részleteit láttatják. Minthogy ezen motoroknál a turbinák nem hajtatnak oly gyorsan, a korongok szerkezete más módon van foganatosítva, mint az egyetlen egy turbinával ellátott gyorsan forgó motoroknál. A korongok (11. ábra) a (19) agyra szögecselt (18) fémlemezekből vannak előállítva és kerületük egy sor fölszögecselt (20) fémlapáttal van ellátva. Ezen, rendszerint aczélból vagy más fémből készült lapátok a 12. ábrában nagyobb léptékben vannak föltüntetve. A végből, hogy a féinlapátokat a lapos korong kerületén lévő bázis (21) szögletükön merevítsük, ezen szögletet fémmel, pl. sárgarézzel vagy vörösrézzel töltjük ki, mely a lapát alsó részét vastagítja és ez által az ellenállást hajtó közegnek ütköző hatása ellenében fokozzuk. A lapátok a korongok egész kerületén vannak megerősítve. A 10. ábrában azonban egyszerűség kedvéért csak néhány lapátot tüntettünk föl. A korongok mindegyikére ható gőzsugarat egy elosztó (8. és 9. ábra) segélyével vezetjük. Ezen elosztó a kerék egész kerülete mentén vágj' annak csak egy részében lehet elrendezve és egy helytálló kis (22) szárnysorból áll, melyek a (23) fémkoszorún vannak megerősítve. Ezen fémkoszorú a helytálló gőzelosztó szárnyainak száma szerint különböző dimenziójú kivágásokkal van ellátva. A 8. ábra alsó részében látható (23) koszorú példaképen csak két kivágással van ellátva, melyek mindegyike az elosztónak néhány szárnyát hordja. A 8. ábra fölső részében ellenben a (23) koszorú, egész kerületén, a (22) szárnyakkal van ellátva. Az elosztónak (22) szárnyait hordó koszorúk a (24) fémküllők által vannak merevítve, melyek a (25) agyrészeken (9. ábra) egyesülnek; a gép tengelye az agyrészeken hatol át, a nélkül, hogy ezeket érintené. Hogy az egyik mozgó korongtól az utána következőig beállható gőzkiáramlást megakadályozzuk, az elosztóknak (23) koszorúi a (26) fémlemez által vannak elzárva, mely a (23) koszorú hátsó oldalára van szögecseive és a (24) küllőkre támaszkodik. Ezen lemeznek természetesen a minden egyes elosztó mindkét oldala között uralkodó nyomáskülönbségnek ellen kell állania. A 13. ábra az elosztóknak és a mozgó kerekeknek elrendezését láttatja. A (20) lapátokkal ellátott két mozgó (18) kerék előtt a (25) agyrészekkel bíró (23) elosztó koszorúk vannak elrendezve, mely agyrészeken a tengelyre fölékelt két mozgó keréknek tulajdonképeni (19) agya jár át. Az elosztóknak ( 22) szárnyai a gőzt a mozgó kerekek (20) lapátjaira vezetik, minek következtében ez utóbbiak forgásba jönnek. Ezen ábrából könnyen kitűnik az is, hogy a gőz az egyik elosztótól a másikig nem távozhat, mivel a gőz csak az elosztó elhagyása után juthat a forgó kerekekhez és ennek következtében az teljesen kihasználtatik. A gőz csak egy módon távozhatna és pedig a forgó keréknek agya körül, ezen agy és a helytálló elosztó agyrészei között. Ez utóbbi kiáramlás azonban igen csekély jelentőségű, mivel igen kis kerületre hat. Világos, hogy a leírt elrendezés segélyével az egyik korongtoi a másikig való gőzkiáramlás és az ez által keletkező erőveszteségek elkeriiltetnek.