20174. lajstromszámú szabadalom • Újítások gőzturbinákon

Az üreges (D és E) csapok belsején egy üreges (H) tengely halad keresztül, mely a nyomás alatt álló gőzforrással van öszszekapcsolva és mely az (A és B) homlokrészek között lévő darabján (I) furatokkal ' van ellátva, melyeken át a gőz a (H) tengely üregéből a turbinának az (A B) homlokrészek és a hengeres (C) köpeny közötti térben elhelyezett működő részébe áramlik. A (H) üreges tengelyre különálló (J) turbinatárcsák vagy kerekek vannak szilárdan erősítve, a (C) hengeres köpeny belső fölületére pedig ugyancsak (K) tárcsák vannak külső kerületükkel erősítve, melyek a (J) tárcsák között vannak elrendezve. A (K) tárcsák középpontjuk körül egyegy bő nyílással vannak ellátva, melyeken a (H) tengely halad át; ezen nyílások sokkal bővebbek, mint a tengely vastagsága, úgy hogy a gőz azokon szabadon áthaladhat, mint az az 1. ábrán látható. (L) és (M) lyukak kivezető nyílásokat képeznek, melyeken át a gőz a turbinát a nyilak irányában elhagyja. A (D) csapok, valamint a (H) tengely egyik külső végére (M és N) kúpkerekek vannak erősítve, melyek a (P) tengelyre ékelt (0) kúpkerék ellenkező oldalaiba kapcsolódnak. Ezen példában a gőzturbináknál a gőz mozgásának a tengelyre való átadására közönségesen használt vezetők és lapátok helyett egy sorozat (Q és R) expanziós teret vagy kamrát rendeztünk el (2., 3., 4., 5., 6. és 7. ábra), melyek konczentrikus gyűrűkként vannak elrendezve. A (J) tárcsákon lévő (Q) expanziós kamragyűrűk és a (K) tárcsában lévő (R) gyűrűk akként vannak elrendezve, hogy a szemben lévő két gyűrűsorozat egymással ellenkező irányban foroghat. A (J) tárcsának mindenik (Q) expanziós kamrájából (S) kiömlő nyílások vezetnek érintőlegesen .vagy bizonyos szög alatt kifelé, a (K) tárcsának (R) kamráiból pedig (T) kiömlő nyílások vezetnek megfelelő szög alatt a (Q) kamráknak (S) nyílásaival ellenkező irányban kifelé, mint az a 3., 5. és 8. ábrákon részletesen föl van tüntetve. Elölnézetben a (J és K) tárcsák kiöm' lési nyílásai ugyanazon irányba látszanak menni, de ha a két tárcsát egymással szemben összerakjuk, mint az 1., 3., 5. és 8. ábrákon látható, úgy az (S) és (T) nyílások a tárcsa középpontjából húzott sugárhoz képest egyenlő szögekkel hajlanak ellenkező irányban (5. ábra). Az expanziókamrák nyilt oldala, mely a kivezető nyílásokkal ellentétesen fekszik, mindig a gőz áramlata felé van fordítva, úgy hogy az egyik expanziós kamrasorozat kivezető nyílásai a következő sorozat nyílt oldalaihoz bocsátják a gőzt. Működés közben az üreges (H) tengelybe nyomás alatt álló gőzt bocsátunk, mely onnan sugárirányban a (H) tengely körüli térbe kiáramlik, a hol a (J) tárcsára erősített első expanziós kamrasorozatban expandál; ezután a gőz a ferde (S) csatornákon át kiáramlik és a (K) tárcsa (R) expanziós kamráinak falaiba ütközvén, a (T) csatornákon át a második expanziós kamrasorozatba áramlik és így tovább, váltakozva a szemben álló csatornasoroza-: tokon keresztül a következő expanziós kamra nyílt oldalába ömlik, míg végre a gőz a legkülsőbb csatornákból az utolsó expanziós kamrasorozatba kerül (1., 2. és 3. ábra) és innen az (L) és (M) nyílásokon át (1., 2. és 3. ábra) eltávozik. A gőznek ezen áramlása közben az expanziós kamrákra gyakorolt hatásánál fogva a (J és K) tárcsák egymással ellenkező irányban forgattatnak, mint az a 3., 5. és 8. ábrákon föltüntetett nyilakból látható. Az expanziós kamrák, mint az a 6. és 7. ábrán látható, (V) külső határfalakkal bírnak, melyek a szemben lévő tárcsákon elrendezett köralakú (W) hornyokban futnak és ez által az expanziós kamrák külső oldalán a gőzveszteséget magakadályozzák és egyszersmind a (J) és (K) tárcsák között a káros oldalnyomást csökkentik. Megjegyzendő, hogy az üreges (H) ten-