20033. lajstromszámú szabadalom • Számoló gép
a fordulatnak említett tört része nagyobb pontossággal lesz olvasható. Következik ebből, hogy a nem ábrázolt készüléket a log. p inantissájáuak meghatározására is használhatjuk, ha (t) készülék a (p) számot mutatja; épen így egy harmadik, szintén nem ábrázolt (ts ) számláló-készülék a log.q mantissáját tünteti föl azon esetben, ha (t') a (q) számot mutatja. Ha (t) a (p) számra állíttatik be, úgy, hogy (t2 ) a log. p mantissáját mutassa, azután (t2 ) és a nullra beállított (ts ) összekapcsoltatik és ekkor (g') forgattyút addig forgatjuk, míg (t') a (q) számot mutatja, eredményül a (t2 ) készüléken a log. p log. q mantissáját nyerjük s így a (t) készülék p és q szorzatát adja. A készülék tehát szorzásra is használható és így világos, hogy osztás végrehajtására is alkalmas. Ha (b) és (b') az 1. ábrán lévő kapcsolás helyett pl. fogaskerekek által úgy köttetnek egymással össze, hegy (h') kétszer olyan gyorsan forogjon, mint (b), könnyen belát- ' ható, hogy (t') és (t) által mutatott számoknak második hatványait adja; ha pedig (b és b') úgy kapcsoltatnak össze, hogy (b') háromszor akkora sebességgel forogjon, mint (b), akkor (t') készüléken a (t) által mutatott számok harmadik hatványait nyerjük; eszerint a gépet második és harmadik gyökök meghatározására is használhatjuk. Általában minden hatványozást (tehát járadékszámítást is) és gyökvonást oly formán hajthatjuk végre a taíálmánybeli gépen, hogy előbb (t) számlálót egy p számra állítjuk be, mikor is (t2 ) számlálón log.p mantissáját kapjuk. Ha most már (t') számlálót p-nek így nyert logarithmusára állítjuk be, akkor azon hatvány-kitevővel, amelyre emelni akarunk, szorzást s azon gyök-kitevővel, melyet ki akarunk vonni, osztást végezhetünk. K műveletek eredményéül egy logarithmust kapunk, melyre (t2 ) számlálót be kell állítanunk, mikor aztán (t) számláló végeredményképen a megfelelő számot adja. A gép egyik felét általában logarithmustábla gyanánt használhatjuk, úgy hogy (t2) í a (t) által mutatott szára Brigg-féle logarith| musának mantissáját adja. Annak biztosítá-1 sára, hogy az (a és b) tárcsák érintkezése folytán (b) tárcsán logarithmikus spirális keletkezzék s necsak az (a és b) közt föllépő súrlódásra legyünk utalva, az (a) peremét hegyes fogakkal láthatjuk el. míg (b) tárcsán a logarithmikus spirálisnak megfelelően lyukakat vagy bemélyítéseket alkalmazunk. Egy tényleg megszerkesztett készüléken a logarithmikus spirális lyukak által 1800 részre osztatott s (a) tárcsa 200 foggal bírt. Azonban az (a) tárcsán tetszés szerinti kisebb mennyiségű fogat is alkalmazhattunk volna és a spirálison kilenczszerte több lyukat. Ha (a és b) tárcsáknak egymáshoz viszonyított forgását a fönt elmondott módon lyukak és ezekbe illő fogak által biztosítjuk, a (c) tengelyről a csavarmeneteket és a tengely egyik ágyazatában kiképezett csavaranyát el is hagyhatjuk, sőt kívánatra (a) tárcsa (c) tengelyt forgásba is hozhatja, anélkül, hogy (c) tengely hosszirányban eltolódnék. Szerkeszthetjük a számoló gépet úgy is, hogy (a) a (b) tárcsához viszonyítva állandó sugárral működik, míg (a') a (b') tárcsához viszonyítva logarithmikus spirálisban mozog vagy megfordítva. Ezen esetben (t) számláló-szerkezet arra szolgálhat, hogy a (t') számláló-szerkezeten megadott szám logarithmusának mantissáját jelezze vagy viszont. Fölszerelhetjük a gépet több számláló-tárcsa párral is. Ha pl. négy ilyen tárcsapárral ír a gép, akkor az egyik tárcsapár által föltüntetett koronák és fillérek értéke a többi három tárcsapáron pl. forintokban, frankokban és márkákban fejezhető ki és így a készüléknek pénzváltó és bankár nagy hasznát veheti. Több ilyen tárcsapár kombinácziója által több számjegyű eredményekhez juthatunk, mint különben, mivel vagy a számláló-szerkezetek tolhatók el, mint Odhner gépénél, vagy pedig a számláló-tárcsák úgy lehetnek elrendezve, hogy a számlálókészülékekhez viszonyítva eltolhatók. Ez utóbbi berendezés azonban általán osságba | nem alkalmazható, ha az egymásután követ" i
