20033. lajstromszámú szabadalom • Számoló gép
kező érintkezési pontok logarithmikus spirálist képeznek. Minthogy azonban ennek alapeszméje ismeretes, további fejtegetésébe bocsátkozni nem fogunk. Ellenben fontosnak tartjuk kiemelni, hogj* a lapos (b) tárcsa minden tárcsa-párban (1) kúp által helyettesíthető, melynek hegye a lapos (b) tárcsa középpontjának felel meg. (2. ábra). A logarithmikus spirálist képező lyukak sorával ellátott lapos tárcsa helyett tehát (1) kúpot alkalmazhatunk, melyen az (a) tárcsa pereme körülfut, míg a kúp alkotója az (a) tengelyével párhuzamos. A kúp köpenyfölületén az (a) tárcsa peremén lévő fogazásnak megfelelően lyukak vannak elren dezve, melyeknek a kúp alapjára vetített képe logarithmikus spirálist képezne. Az (a) tárcsa a kúpot természetesen úgy belülről, mint kívülről is érintheti. Az is önként értetődik hogy a lapos tárcsán vagy a kúp köpenyfölületén lyukak helyett fogakat is alkalmazhatunk logarithmikus spirális vonalban, mely esetben a lyukaknak az (a) tárcsa szélén kell helyet foglalniok. Másrészt, ahelyett, hogy (c) tengelyt elcsavarolhatón szerelnénk az egyik ágyazatba, helytállóvá is tehetjük, mely esetben a rajta lévő csavarmeneteken a csavaranyává kiképezett (a) tárcsa volna eltolható. Ez esetben a forgató hatást (a) tárcsáról kellene a számoló-műre átvinni, amit pl. egy henger segélyével eszközölhetünk, melyet (c) tengellyel párhuzamosan szerelve, (a) tárcsa által forgathatunk oly formán, hogy ez hegyes fogaival a henger fölületén csavarvonalban elrendezett lyukakba kapaszkodik. Ha tárcsa helyett kúpot alkalmazunk, mellyel a 2. ábra szerint (a) tárcsa kívülről érintkezik, ez utóbbit olyan (n) gyűrű által is helyettesíthetjük (3. ábra), melynek belseje a kúp külső fölíiletével érintkezik. Ezt az (n) gyűrűt aztán egy (o) cső köti össze egy vele konczentrikus csavarral, mely a 2. ábrán látható csavarnak felel meg. Lapos tárcsa helyett egy (1) kúpnak alkalmazása bizonyos esetekben szükséges, így pl. szorzásnál könnyen előállhat azon eset, hogy (b) tárcsát annyira el kell forgatni, hogy (a) tarcsa a szorzat eredményének föltüntetése végett kénytelen sokkal nagyobb sugárral végezni futását, mint a milyennel a spirális végpontja bír. Ha pl. 42 szorzandó 37-tel, akkor (b) tárcsának több mint tíz fordulatot kellene tenni, mivel a nevezett számok mantissáinak összege egynél nagyobb. Ezen nehézséget a kúp segélyével könnyen le lehet győzni, amenynyiben a csavar tengelyén két (a) tárcsát alkalmazunk egymástól olyan távolságban (4. ábra), hogy ha az egyik spirálist a kúp szélesebb végén el is hagyja, a másik a kúp hegyes végén a spirálisra kerül és megfordítva. A csavar hosszának ez esetben természetesen csaknem kétszer akkorának kell lenni, mint különben és a kúpot a spirális végén le kell tompítani (4. ábra), A csavaros tengelyen egymástól kellő távolságban három vagy több tárcsát is alkalmazhatunk. A találmánybeli számoló-gép, mint látható, teljesen új alapelven nyugszik és az eddig ismert hasonló szerkezeteket nemcsak i a rajta végezhető számítási műveletek sokfélesége által múlja fölül, hanem működésének gyorsasága által is. SZABADALMI IGÉNYEK. i I 1 Számoló-gép, jellemezve (t t') számoló -műveknek és két vagy több (a b, b' a') számoló tárcsapárnak, — melyeknek mindenike oly módon elrendezett két két tárcsából áll, hogy az egyik peremével a másik lapos oldalába kapaszkodjék, miközben (a) tárcsa vagy egy meghatározott sugárra van beállítva, vagy kénytelen forgás közben tova mozogni, úgv hogy az egymásután következő érintési pontok a (b) tárcsa lapos fölületén logarithmikus spirálist alkotnak, azon czélból való kombinacziója által, hogy segélyével egész- vagy törtszámok szorzását és osztását, a hatványozás, gyökvonás és logarithmálás műveleteit könnyű szerrel végrehajthassuk. 2. Az 1. pont alatt igényelt számoló-gépnél a (b) tárcsának helyettesítése (1)
