19942. lajstromszámú szabadalom • Újítás gázmótorokon

nyérszalepeken kiáramló gázsugarak egy gyűrűalakú kévét képeznek, melynek síkja merőleges a henger tengelyére és miközben a sugarak egymásba és a henger falaiba ütköznek, a kívánt örvénylő mozgás létesül. Hogy az égéstermények és a töltés között az indiíferens gázból álló réteget létesíthessük, két szivattyút alkalmazunk, melyek dugattyúi teljesen azonos módon mozognak, az egyik a gáz, a másik a levegő befuvatására szolgál és melyek dugattyúi pontosan vagy közel pontosan úgy vannak méretezve, hogy a gázok tömegei helyesen legyenek szabályozva. A gázszivattyú egy oly berendezéssel van fölszerelve, hogy a dugattyú befelé mozgásának csak egy bizonyos szakaszában sűrítse a szivattyúhengerben lévő gázt, míg a légszivattyú a levegő sűrítését befelé mozgásának egész időszaka alatt végezze. A gáznak késve történő sűrítését vagy a dugattyú szivólökete alatt a gázbeömlő szelepnél föllépő lefojtás idézi elő, vagy az a körülmény, hogy a szivó- és nyomótér között a gáz a dugattyú befelé mozgásának egy hosszabb szakasza alatt átáramolhatik. A légszivattyú tehát már kezdettől fogva hajt levegőt a hengerbe és amint a gázszivattyú is működésbe jön, a hengerbe gáz és levegő áramlik be, míg pedig oly arányban. amily arányban van a dugattyúk keresztmetszete egymással, úgy hogy a gáz és levegő a kellő keverési arányban keverődik egymással. Minthogy a levegő bevezetése a föntebb leírt módon történik, a levegő a keveréket az égésterményektől meglehetősen szigeteli, de a keverékkel sem keverődik. Hogy a keverék mennyiségét a keverési arány változatlanul hagyásával megváltoztathassuk, a fojtószelepet a regulátorral kapcsoljuk oly módon, hogy a fojtószelep hatása a beszivató löket közben a terhelés kisebbed'ésénél nagyobbodjék, vagy pedig a szivó- és nyomóteret összekötő csatornát elzáró szeleppel kapcsoljuk oly módon, hogy a terhelés kisebbedésénél a szelep hosszabb ideig legyen nyitva. A szivattyú és henger között alkalmazott szelep kormányzására vagy a főtengelyen egy evvel egyenlő módon futó melléktengelyen alkalmazunk megfelelő exczentereket, míg a szelep záródása önműködőlég, megfelelő rúgók hatása alatt megy végbe, vagy pedig a szelep nyitását megfelelő emelőáttevés segélyével a dugattyú kifelé mozgásának végén a dugattyúrúd által végeztetjük, míg a szelep záródása a befelé mozgás kezdetén rúgó nyomás alatt megy végbe. A hol kisebb, hol nagyobb töltés elégését több gyújtószerkezet elrendezésével szabályozzuk, melyek egyike közvetlenül a bevezetőszelep, másika pedig a dugattyú befelé mozgásának végpontja közelében van elhelyezve. A csatolt rajzon a föntebb jelzett újítások sematikusan vannak ábrázolva, nevezetesen az (la) ábra egy kettős hatású gép oldalnézete, az (lb) ábra fölülnézete, mely ábrákon a munkahenger és a szivattyúhenger metszetben van ábrázolva. A 2—5. ábra részletrajz. Az (la) ábrán (a) a munkahengert, (b) a dugattyút, (c) a dugattyúrudat jelzi, (d dl) a henger két végén kiképezett trombitaszerű, görbített elégető tér. melyekben a rúgó által fölfelé húzott, tehát elzárt (e és el) szelepek vannak elhelyezve. A henger közepén, ennek kerületén elosztva vannak az (s) kifuvató nyílások alkalmazva, melyekhez a kifuvató cső csatlakozik. Az (e és el) szelepek alatt fekszenek a trombitafölület konkáv oldalán a gyűrüszektor alakú (1 11) sarkantyúk és egyrészt a bevezető szelepekhez, másrészt a dugattyú befelé mozgásának végpontjához közel a (t és tl) gyűjtők vannak elhelyezve, (f és f 1) nyílások, melyeken az (n) légszivattyútól (lb ábra) (o ol) kiinduló kapcsoló csövek a szelepházakba betorkollanak; (g gl) hasonló nyílások, melyeken az (m) gázszivattyútól kiinduló (p pl) csövek torkollanak a szelepházakba. (r) (1. ábra) a regulátor hatása alatt álló, a gázvezetéken lévő fojtószelep. A gép működési módja a következő: Mikor a (b) dugattyú az (s) hasítékokat szabaddá teszi, az égéstermények ezeken a hasítékokon távoznak, az (ol pl) csövekben lévő sűrített levegő és gáz a szelepházon