19942. lajstromszámú szabadalom • Újítás gázmótorokon

az (el) szelephez áramlik, hol a keverődés megy végbe és honnan az automatikusan kinyíló szelepeken a munkahengerbe áramlik. A szivattyúk mozgása olyan, hogy azok dugattyúi a befelé mozgás holtpontjában vagy ehhez közel eső pontban álljanak, mikor a munkadugattyú a befelé mozgását megkezdve az (s) hasítékokat ismét elzárja. Tehát a szivattyúknak a töltést az alatt a rövid időszak alatt kell befuvatniok, mely alatt az (s) hasítékok nyitva vannak és ez alatt kell az égésterményeknek is távozniok. Minthogy a légszivattyú azonnal a befelé mozgás kezdetén megkezdi a levegő sűrítését, de a gázszivattyú csak valamivel később, mert a beáramlás a szivólöket alatt le volt fojtva, a légszivattyú a levegő egy részét áthajtja az (el) szelep szelepházán a (pl) csőbe, úgy hogy egyideig a (pl és ol) csőből tiszta levegő áramlik a munkahengerbe és csak ha az összes a (pl) csőbe jutott levegő átáramlott a munkahengerbe, fog a két szivattyú további mozgásánál az (ol) csőből levegő és a (pl) csőből gáz kiáramolni, még pedig a gáz fölülről, a (gl) csatlakozó csövön, a levegő alulról az (fl) csatlakozó csövön, mi a két gáz tökéletes keverődését biztosítja. Amint a szivattyúdugattyú löketének végpontjához elérkezett, az (el) szelep automatikusan elzáródik az azt terhelő rúgó hatása alatt. Az (el) szelepen beáramló gázok részben az (11) ütközőbe ütköznék, ezáltal irányukból eltereltetnek és részben a gázokkal egyesülve forgó vagy örvénylő gázárammá alakulnak át, melyet eleinte tiszta levegő, később robbanó keverék képez és mely az égésterményeket maga előtt a hengerből kihajtja. Ha a töltés teljesen bejutott a hengerbe és a dugattyú befelé mozgása megkezdődik, a töltés süríttetik, a löket végén pedig a (tl) gyújtó által meggyujtatik. Mialatt a dugattyú az illető oldal felé benyomatik. a másik oldalon a munkalöket megy végbe, azután az épen leírt folyamatok ezen az oldalon mennek végbe és így tovább. A szabályozó — mint azt máileírtuk,— az (r) fojtószelepre hat, minthogy ennek segélyével az átömlési keresztmetszetet kisebbíti, ha a munkaszükséglet kisebbedik. Ennek következtében a gázszivattyú töltése és a beszivatott keverék mennyisége kisebbedik. A 2. ábrán az (1) sarkantyú nagyobb méretben látható. A 3. és (3a.) ábra a henger homlok végén alkalmazott (el) szelepek elrendezését mutatja be, mely szelepek körben vannak elhelyezve és melyek a beáramló gázáramban belső mozgást létesítenek, t. i. a gyűrűalakú gázsugárkéve sugarainak egymásba ütközése következtében örvénylő vagy forgó mozgást idéznek elő. A gép különben teljesen úgy működik, mint azt (la és lb) ábránál leírtuk. A 4. ábra a gázszivattyú elosztó tolattyújának különleges berendezését mutatja be. Ezt a tolattyút a kétkarú (1 2) emelő működteti a dugattyúrúdtól a (3 4) emelő közvetítésével, továbbá az exczenter hatása alatt álló (7) rúd a fix pont körül lengő (v) vezetődarabbal ellátott és ugyancsak egy fix pont körül lengő (6) kulissza közvetítésével. Ha a (v) vezetődarab a kulissza lengés középpontjában áll, az exczenter nem befolyásolja az elosztó tolattyút, hanem csakis a dugattyú mozgása. Ekkor a tolattyú a SZÍVÓ és nyomótér között állandóan nyitva tartja a kapcsolócsövet. Ekkor a szivattyú minimális mennyiséget szállít. Ha a vezetődarab a kulissza végpontjában foglal helyet, az exczenter mozgása teljesen érvényesül és a dugattyú csak annyi ideig tartja nyitva, a kapcsolatot a gázszivattyú SZÍVÓ- és nyomótere között, amennyi a gép maximális terhelésénél szükséges. A szivattyú ekkor szállítja a legtöbb gázt. Maga a vezetődarab a regulátorral oly módon van összekötve, hogy a terhelés kisebbedésénél a vezetődarab a kulissza lengéspontjához közeledjék és viszont. Az 5. ábra az (e) szelep vezérmüvét ábrázolja, mely a főtengellyel egyenlően futó (14) melléktengelyre ékelt (10) exczenterből, a (12) rúdból és (13) emelőből áll. Az exczenter a (11 és 13) emelőt és ezzel az (e) szelepet is lenyomja, melyet — ha az