19753. lajstromszámú szabadalom • Javított ajtóállító

Megjelent 1Í)00. évi november lió 20-án. MAGY SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMI LEI HAS 19758. szám. VIII/D. OSZTÁLYJavított ajtóállító. BLACKWELL EDWIN ORLANDO MOLNÁR WYNYARDBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1900 április hó 24-ike. Találmányom tárgya előállítani oly ajtóállítót, mely olcsó, tartós, használható és csinos külsejű. Ajtóállítóm könnyű és vihető, működik a nélkül, hogy szögekkel vagy csavarokkal az ajtóhoz, padlóhoz vagy falhoz kellene erősíteni, noha a padlóhoz való állandó erősítés kívánságra eszközölhető. Ajtóállítóm egy darab fémből készül. Ha lazán fekszik a padlón az ajtó mellett, a lábbal oda tolható, ahol az ajtót megállítani kívánjuk; ily módon működésbe hozható, hogy az ajtót megállítsa vagy elengedje, a nélkül, hogy kezeléséhez le kellene hajolni. Használatban a külalakja, a részek aránya és kivitele változhatik, találmányom minden alakban három főrészből áll, melyek közül kettő találkozása összenyomható éket képez, míg a harmadik mint rúgó működik, mely egyrészt a fönnemlített ék nyomásának ellent áll, másrészt az egyes részeket eredeti helyzetükbe hozza vissza, ha a nyomás megszűnt. Más czélszerű és hasznos jellemző tulajdonságai alább tárgy altatnak. A csatolt rajzlapon az 1. ábra mutatja ajtóállítóm távlati rajzát; a 2. ábra annak oldalnézete, normális, össze nem nyomott állapotban; a 3. ábra mutat egy ajtóállítót oldalnézetben, összenyomott állapotban; ezen az ábrán a megállított ajtó alsó része is látható. Az 1. és 2. ábrának csekély módosulása látható a 3. ábrán. A jelzőbetük mind a három ábrán ugyanazno részekre vonatkoznak. Ezen rajzokon látható egy fémszalag, mely úgy görbül, hogy fölső (a) és alsó (b) részének (c) pontban vagya körül való találkozás által összeszorítható ék képződik. Az alsó (b )rész hátsó lábban végződik, mely vagy ferde lap vagy éles kampó, mint azt (d) mutatja. Ott hol czélszerűbb az alsó véget magasabbra csinálni, ott a (c) pontban szintén van egy kampó, hasonló, mint a (d) alatti. A fémszalagnak, mely (a) vagy (b) részeket képezi, hátsó végén folytatása van, mely úgy van meggörbítve, hogy keresztezze (a) és (b) részek által képezett szög területét és az (e) részt képezzék, mely (f) részével azon részre gyakorol nyomást (jelen esetben a), amely felé kiterjed, és azon tendencziával bír, hogy (a) és (b)-t megfelelő szögben széjjel tartsa, mint a (4) szög a 2. ábrán. Különös gond fordíttatik a gyártásnál arra, hogy az egyes részek oly erősek és ruganyosak legyenek, hogy azok akárhányszor szoríttassanak is össze, mint a 3. ábrán, azok mégis, ha a nyomás megszűnik, eredeti