19741. lajstromszámú szabadalom • Eljárás czementnek, gipsznek vagy efféléknek folytonos üzemű égetésére

Megjelent 1900. évi november hó 20-án. MAGY. KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 19741. szflm. XVII'd. OSZTÁLY. Eljárás c/ementnek gipsznek vagy effélének folytonos üzemű égetésére. LESSING VILMOS KERESKEDŐ GESEKEBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1900 április hó 13-ika. A czement égetésére szolgáló eddigi eljárások szerint a nyers anyagot vályoggá földolgozva, a tüzelőanyaggal rétegezve, akna kemenczébe adagolták, melyben szívós salakká égett, melyet kihűlése utánzúzók, hengerek, görgők, vagy effélék segítségével fölaprítottak és megőröltek. Az égést tápláló légáram az aknakemenczébe kívülről vezettetik, melynek alsó rétegein áthaladva annyira előmelegedett, hogy az aknakemencze középső részében a hatályos égetést előmozdíthatta. Tehát a tulajdonképeni égetés csak a kemencze középső részében ment végbe. Később az aknakemenczéből eltávozó égetett anyagokban fölhalmozott hőmennyiséget igyekeztek a levegő előmelegítésére fölhasználni oly módon, hogy az égetett, anyagot az aknakemenczéből a léghuzammal szembe lejtős hengerekben vezettek, 'továbbá függélyes aknakemenczék helyett forgó lejtős aknakemenczéket alkalmaztak, melyekbe fölülről a nyers és tüzelőanyagot adagolták, alulról pedig a fönti módon előmelegített levegőt és füstgázokat vezettek. Ily aknakemenczék tűzálló bélését azonban a rajta gördülő és súrlódó nyersanyag gyorsan elkoptatta. A nyers anyagot ily aknakemenezékben csak lassan lehetett égetni, mivel benne lassan mozoghatott előre. Ha előremozgását gyorsították, úgy több egymásután elrendezett égető kemenczén kellett keresztül vezetni, míg az összetöpörödés beállta a kellő égetést jelezte. Az égetett anyag ezen eljárásnál is salakalakú volt, melyet azután föl kellett aprítani és megőrölni. Ha pedig a kemenczebélés elkopásának megakadályozására poralakú nyersanyagot égettek, úgy az előbbinél szívósabb salakot nyertek, mert a poralakú anyag a magas hőfoknál még jobban összetömörült. Azonkívül az ily módon gyorsan összeolvadt, illetve egybesült termék a kemenczebélést ellepi és az alsó nyílásokat idővel betömi. Azonkívül nem hasznosították a kéménybe távozó füstgázokat. Megpróbálták ugyan, de nem sok eredménnyel. A levegőt ugyanis a füstkamrába vagy a kéménybe épített csöveken át az égetett anyagokat tartalmazó dobokba vezették, de ez által a levegő annyira előmelegíttetett, hogy ezen anyagokat kellőképen nem hűthette, miáltal az égetett anyag rejtett melegének 43 része kárba vész. Jelen találmány tárgya oly eljárás czement, gipsz vagy effélék folytonos üzemű