19738. lajstromszámú szabadalom • Eljárás égési mótorok működtetésére

ságosan forró. Az (i) szelep úgyszólván gyújtóként szerepel. Ezenkívül, bár ez aligha volna előnyös, az (u) éket egy (U)-hüvely vagy tárcsával (4. ábra) lehetne helyettesíteni, mely esetben annak ktilömböző fölűletei ezen eltolható hüvelyre volnának alkalmazva. Az (f) henger és (p) dugattyú helyett külön szivattyút is lehet alkalmazni. Ez által azon előnyöket nyerjük, hogy : 1. Az (a) henger alúl nyitva marad, miáltal a (b) dugattyú segélyével közvetlenül összeköthető géptengellyel, azonkívül 2. a (c) és (d) szelepek, valamint a (w) cső elmaradnak. Ezzel szemben áll azonban a 2. ábra szerint elrendezésnek azon nagy előnye, melyet az (f) kompressziótér a gép megindításánál képvisel, ami nagy értékkel bír. A gép megindításánál ugyanis erősen komprimált levegőnek bizonyos készletére van szükség. Ha már most (f) szivattyúnak van kiképezve, akkor az (f) szivattyú hengerben az erősen komprimált levegőt a (p) dugattyú képtelen lesz hosszabb ideig tartani. A 2. ábra szerinti elrendezésnél azonban ezen levegőt fölül az (m) és (d) szelepek által könnyen elzárhatjuk, hogy pedig a levegő a (p) dugattyú és a henger közt el ne szállhasson, e czélból az (f) henger alsó részén egy toldat van alkalmazva, melyre egy (R) tömítőgyűrűt helyezhetünk, melyre a (p) dugattyú rászoríttatik. A (h) petroleumszivattyút is el lehetne hagyni, amint ez a következőkből kiviláglik : A könnyen illó benzin a légköri levegővel tudvalevőleg már közönséges hőmérsékletnél is gyújtható keveréket képez, míg ellenben a lámpapetroleum, ha azt közön- | séges hőmérsékletnél levegőben szétporlasztjuk, egy levegőből és finom elosztott petróleumból álló nem diffundált keveréket képez, mely keverék nem ég el mindjárt teljes tömegében, hanem petroleumgőz előállítása czéljából előbb elgözölőgtetendő. Ezen két olaj tulajdonságait már most a ! következő módon használhatjuk föl: Az (o) dugattyú könnyen illó benzinből és levegőből álló keveréket szív, mi mellett diffúzió történik. Ha már most ezen keverékben lámpapetroleumot porlasztunk szét, úgy abban azonkívül finoman elosztott petróleumot nyerünk diffúzió nélkül. Mihelyt ezen keveréket meggyújtjuk, annak elégése nézetem szerint rétegről-rétegre fog folytatódni, mialatt az eközben keletkező meleg (részben) a finoman elosztott petróleum elpárologtatására fog fordíttatni. Ezen elgőzölt petróleum (minthogy oxygén már nincs jelen) ilyen alakban meg is marad az (a) hengerbe való hozataláig. Az égő keveréknek természetesen nem szabad túlsók petroleumot tartalmazni, oly czélból, hogy ez az égő rétegből annyi meleget el ne vonhasson, amennyi annak meggyuladására szükséges, mi által az elégés folytatódása megszakittatnék. Ha a fönti föltevés helyes, akkor a (h) petroleumszivatty ú elmaradhat. íí mellett tekintettel kell lennünk arra, hogy az (y) nyomás túlnagy ne legyen, mely esetben a petrloeum könnyen illó alkatrészei a kompresszió meleg által esetleg részben elgőzöltetnének, mely esetben a diffundált levegő-benzinkeverék túlságosan telittetnék ós ezáltal meggy új thatalanná válnék. De még ez esetet véve is úgy segíthetnénk a dolgon, hogy a benzint elhagyjuk és csak levegőt keverünk petroleumporral és ezt oly erősen komprimáljuk, hogy a kompressziómeleg által a petróleum könnyen illó részei elpárolognak, és a levegővel könnyen gyuladó keveréket képeznek. A nehezebben illó alkatrészek azután a fő elégés alatt párolognának el. Ilyen berendezés által a gép tetemesen eg3'szerűsbödnék és a mi n fődolog, a (g) hengerben a hőmérséklet sohasem emelkedhetnék túlságosan magasra, a petróleum elpárologtatása pedig egyenletessé válnék. A mi az (f) hengerbe komprimált levegő hűtését illeti, úgy azt ha a kompressziót izothermikusan akarjuk végezni, a kom{ presszió alatt teljesített vízbefecskendezés 1 által eszközölhetjük, vagy pedig a vizet fino-