19738. lajstromszámú szabadalom • Eljárás égési mótorok működtetésére

man elosztott állapotban a kompresszió előtt, vagy annak elején is bekeverhetjük. Az ezen géppel elért diagrammok a 6. ábrán vannak föltüntetve, ahol a főelégetés állandó nyomás mellettinek van föltételezve, ez azonban ép úgy állandó hőmérséklet mellett is eszközölhető. A jelen találmány keretén belül oly gépet is készíthetünk, melynél az elégetés változó nyomás mellett már gyönge megterhelésnél kezdődik. A gépet ugyanis a föntebbiekben tárgyalt működési módon kívül az 1. oldalon említett a) pont szerint is rendezhetjük be, ha az elégetést bármely megterhelés mellett állandó térfogat mellett kezdjük el és állandó hőmérséklet melletti elégetéssel folytatjuk. Képzeljük ezen czélra az (f) és (g) hengereket egymás mellé fektetve. (5. ábra). Az 5. ábra tehát az így elrendezett gépet fölülnézetben mutatja. Az összes többi alkatrészek, valamint azok működési módjai azonosak az 1., 2. és 3. ábrákon föltüutettekkel. (f) és (g) hengerek azonkívül egy (h) szelep segélyével vannak összekötve; a (p) és (o) dugattyúk továbbá egy rudazat útján oly módon vannak összekapcsolva, hogy ezen dugattyúk mindegyike a másikétól függetlenül mehet befelé, az egyiknek kimenetele alkalmával azonban a másik befelé nyomatik, mihelyt a két hengerben a kívánt öszszes térfogat eléretett. A gép működési módja ez esetben a következő ; Képzeljük, hogy hasonlókép, mint az előbbi esetben a (g) hengerbe levegőbenzinkeverék beszívatott (y) atmoszférára komprimáltatott, ezután meggyújtatott, és hogy a keverékbe megfelelő petroleummennyiség bevezettetett és elgőzöltetett. A (g) hengerben tehát (x) atmoszféranyomással és a megfelelő gyuladási hőmérséklettel bíró petroleumgőzünk van. Az (f) hengerben pedig (lehetőleg izothermikusan) (x) atmoszférára komprimált levegőt tételezünk föl. Ha most a (b) munkadugattyú lefelé indul. akkor az (m) és (i) szelepek megnyittatnak. az (o) és (p) dugattyúk pedig megfelelő sebességgel a (t) nyíl irányában befelé nyomatnak, úgy, hogy a petroleumgőz, valamint a levegő az (a) hengerbe kerül és ott elég. Ha már most a gépet erősebben akarjuk megterhelni, úgy nem mint előbb az 1. ábránál, nagyobb benzin-légkeverékmennyiséget szívunk, hanem ugyanannyit mint gyönge megterhelésnél és ennek megfelőleg ugyananynyi petroleuinot is vezetünk be. Mielőtt azonban az (a) munkahengerben az elégetés megkezdődnék, a (10) dugatytyú egy kevéssel kifelé megy (s) nyílj, miáltal a (p) dugattyút a rudazat befelé nyomja. Ez által a levegő (f)-ben túlnyomást nyer, a (h) szelepet megnyitja és a forró pet.roleumgőzbe ömlik, s azt elégeti. Ezáltal (g)-ben a nyomás és a hőmérséklet növeltetik, miért is most ismét petróleumot lehet bevezetni. A (g)-ben megnövelt nyomás a rudazat és a (p) dugattyú útján az (f)-ben lévő levegőre vitetik át, mint utókompressziónyomás. Itt tehát egy állandó térfogat melletti elégetést iktathatunk előre és ezután az elégetést az (a) hengerben állandó nyomás, vagy állandó térfogat mellett, vagy egyenesen folytatjuk, mely esetben a 7. ábrán látható diagrammokat nyerjük. A (g) valamint az (f) hengerekben azonban a nyomással a hőmérséklet is növekszik. A (g) hengerben, amint előbb említve volt, legalább is a gyuladási foknak megfelelő hőmérsékletű petróleumgőzünk van. Ha már most úgy vezetjük a folyamatot, hogy az (a)-ban történő elégésben ne az egész gőzmennyiség vegyen részt, hanem az (i) szelepet korábban elzárjuk és így a forró petroleumgőz egy részét (g)-ben tartjuk vissza, úgy a következő égési folyamatnál (g)-be nem kell levegő-benzinkeveréket szívni és komprimálni, hanem egyszerűen az (f)-ben komprimált levegőnek egy részét, mint ez előbb le volt írva, a (h) szelepen át (g)-be áramoltatjuk és ott elégetjük stb. Ez által minden mesterséges gyújtás elesik.