19738. lajstromszámú szabadalom • Eljárás égési mótorok működtetésére
— 2 -tül levegőből és könnyen illó benzinből álló éghető keveréket szítt a (g) hengerbe; 2. az (a) hengerben a (b) dugattyú fölött az expanzió be van fejezve és a (b) dugattyú alsó oldala a (q) szelepen át előzetesen beszítt levegőt izothermikusan (x) atmoszférára komprimálta és (c, d és w) útján (f) hengerbe nyomta, a (b) dugattyú alsó holtpontján áll; 3. a (h) petroleumszivattyúhoz (1. ábra) petróleum (esetleg lámpapetroleum, borszesz stb.) vezettetett. A (b) dugattyú ezután fölfelé megy, fölül az (r) szelepnél kipüffögtet és egyidejűleg alúl (q) szelepen át levegőt szív be. A (z) szánt mozgató forgattyúnak a munkadugattyú forgattyújához képest olyképen el kell fordítva lenni, hogy a (z) szán és azzal az (u) ék ekkor még mindig lefelé haladjon. Ez által a (t) rudazat (T) görgője (2—3) lejtőn balra nyomatván az (o) dugattyú fölfelé szoríttatik és a lég-benzinkeveréket (y) atmoszférára komprimálja. A (3)-tól a (4) pontig az (o) dugattyú és (T) görgő nyugvásban marad. Mihelyt az (o) dugattyú rudazatának (T) görgője (3)-nál megérkezett, következik a gyújtás, mely bármely módon eszközölhető. Az erre következő elégés alatt (g) térben igen nagy nyomás és hőfok keletkeznék, annál is inkább, minthogy az (o) dugattyú az elégés alatt helyzetében megmarad és a gyújtás után nem megy lefelé, mint az az explóziós motoroknál szokásos, azaz minthogy nincs mechanikai hűtés, vagyis expanzió jelen. Amidőn a (T) görgő a 3. ponthoz érkezik, a (W) tárcsa III. pontja a (TI) görgőbe ütközik, minek következtében az utóbbi s vele az (n) dugattyú is fölfelé indul és a (h)-ban tartalmazott petroleumot egy szelepen keresztül a (g) hengerbe nyomja. A föntebb leírt elégés a (g) hengerben amint tudjuk, nem fog pillanatnyilag, hanem rétegenként történni. Most azonban, mihelyt az elégetést megindítottuk. az előbb leírt módon petroleumot vezetünk a hengerbe, mely az elpárologtatáshoz szükséges meleget az elégetésből származott melegből fogja venni. A (g) hengerben tehát, a hol a mechanikai hűtés hiányzik, az elégetés által bekövetkezendő magas hőmérsékletet petróleum bevezetése által csökkentjük. Ezen melegelvétel által azonban a nyomás is csökkenni fog a (g) hengerben. Másrészt azonban (g) hengerben a keverék térfogata az elgőzölt petróleum által növeltetik, mi által a kompresszió-fok, azaz a nyomás ismét növeltetik. Ha már most az (o) dugattyúval mindig egyenlő mennyiségű és egyenlő erős Iégbenzinkeveréket szívunk, ezen keveréket mindig (y) atmoszférára komprimáljuk és mindig egyenlő petroleummennyiséget vezetünk be, az esetben — föltéve, hogy a gép elő van melegítve, — a (g) hengerben uralkodó nyomás, melyet (x) atmoszférával jelölhetünk, mindig ugyanaz fog maradni. Ép így a hőmérséklet is, melyet (T2)-vel jelölhetünk, mindig ugyanaz lesz. A (b) dugattyú tehát előzőleg a fölső hengerfödélig elért, azaz teljesen kipüffögte'tett és most ismét lefelé indul. ' Ezen pillanatban megnyílik az (m) szelep, mire a (p) dugattyú az előzetesen (f) térben (x) atmoszférára komprimált levegőt az (m) szelepen át (a)-ba nyomja a (b) dugattyú fölé. A (p) dugattyú mozgása oly gyorsan kell, hogy történjék, hogy mihelyt az egész levegő (a) hengerbe nyomatott át, az ismét (x) atmoszféra nyomással birjon. A (p) dugattyú el is hagyható, mely esetben (p) légtartányként szerepelvén, alul elzáratik. Nevezzük az (a) henger (x) atmoszférának megfelelő kompresszió térfogatát (V)-nek és tegyük föl, hogy f = 3 V ós hogy (f x) atmoszféranyomásu levegővel van telve. Ha már most a (b) dugattyú a levegőt (a)-ból izothermikusan (f)-be nyomja, akkor (f)-ben (x—|—1 /3 x) lesz a nyomás. Ha most az (m) szelepet megnyitjuk, úgy a levegő (f)-ből (a)-ba expandál át. Az (m) szelepet elzárjuk, mihelyt (f)-ben a nyomás ismét (x)-re csökkent. Az expanzió alatt keletkezett hideg az eltávozó égéstermékek segélyével könnyen lesz ellensúlyozható.
