19607. lajstromszámú szabadalom • Tűzszabályozó kazántüzelések és egyéb tüzelő berendezések füst mentesítésére és gazdaságossá tételére

tása által módunkban áll a (12) kötelet a (37) korongra rácsavarni és ezáltal a (14) redőnycsappantyúkat, illetőleg azok (9) leme­zeit ferde állásba hozni, sőt teljesen zárni is. Módunkban áll e mellett ezen (9) leme­zek állásának változtatása által a közöttük beáramló levegő irányát is tetszésünk szerint változtatni és ily módon az I. fejezet (c) pontjában részletezett elvek alapján relatíve a tüzelőanyag rétegvastagságát is módosítani. A mint azt azonban az I. fejezet (Alap­elvek) (a) pontjában részletesen kifejtettük, a tökéletes elégés folyamatának elengedhe­tetlen föltétele a huzamerősségnek a lehe­tőségig való állandósítása. És e helyen új­ból rá kell mutatnunk azon megkülönböz­tetésre, melyet mi a tényleges huzamerős­ség és a gyakorlatban tévesen huzamerős­ségnek nevezett nyomáskülönbség között teszünk. A gyakorlatban ez idő szerint al­kalmazott huzammérőkészúlékek is mind­annyian csak a tüzelőtér és a külső atmosz­férikus levegő között lévő nyomásdifferen­cziákat mérik viszonylagos magasságokban kifejezve; tehát tényleg nyugalmi állapot­ban lévő gázok között is elképzelhető sta­tikai nyomáskülönbségeket mutatnak, hollott fogalmilag— mert hiszen huzamgázok áram­lását jelenti — mozgásokat, sebességeket lennének hivatva jelezni: okot mérnek oko­zat helyett. És bár az ok és okozati össze­függés a nyomáskülönbség és az ezáltal előidézett áramlás sebessége között elvitáz­hatlan, tüzelő berendezéseknél teljesen elhi­bázott dolog a nyomáskülönbségből az áram­lás intenzitására következtetni, egysze­rűen azért, mert adott nagyságú nyomás­különbséggel elérhető légsebesség a tüzelő­anyag sajátságaitól (tapadó vagy szétmálló) nemkülönben a tüzelőanyag rétegvastagsá­gától, egyszóval az ellenállásoktól rendkívül nagy mértékben függ. A hol mi a követ­kezőkben huzamról szólunk, ott tehát min­dig azon sebességet értjük, mellyel a levegő a tüzelőtér és a küllég közötti nyomásdiffe­renczia folytán a redőnycsappantyúkon, illetve a rostélyzat eleven fölületén át a tüzelőanyagra fúvatik. Mint több izben kiemeltük, ez az ily érte­lemben vett ökonomikus huzamerősség lehe­tőleg állandósítandó. Hogy pedig e czélt elérhessük, e sebességet és annak változá­sait állandóan mérnünk kell. Könnyen belátható azonban, hogy e se­bességet ott, a hol föllép, vagyis a redőny­csappantyúk, illetve a rostélyzat hézagai között, közvetlenül mérnünk lehetetlen. Be­rendezésünknél a sebesség (huzam) mérése indirekte történik. E végből a kazánoknak levegő beveze­tésére szolgáló (53 54) (1. és 2. ábra) ajtai az ezen ábrákon látható módon vannak ki­képezve. Az előbbeniekben említett (4) ten­gelyre az ajtók számának megfelelőleg egy­egy dob van fölékelve, melyre a vékony lemezből készült hajlékony (44), illetve (45) redőnyök fölgöngyölődnek. A 2. ábrán ezen (53)-hoz tartozó görredőny nézetben, a bur­kolattal ellátva van ábrázolva, az (54)-hez tartozónál azonban az elülső burkolat nél­kül látható a (45) redőny. E (44 és 45) redőnyök kifeszítése végett azok alsó szé­lére a (48 és 49) merevítő lapos vasak van­nak odaszögecselve. A (4) tengely egyik végére fölékelt (38) korongra a terhelés állandóan oly értelemben hat, hogy ezen (44 és 45) redőnyöket, nemkülönben a velük a (37) korong által összeköttetésben lévő (14) redőnycsappantyúkat zárni törekszik. A zárás gyorsasága a (4) tengely másik végére ékelt (36) korongra ható (47) olajfék által ellensúlyoztatik, mely olajféket e vég­ből egy fojtócsap segélyével tetszőlegesen beállíthatunk. Ezen (44 45) redőnyök már most a későb­biek szerint empirikusan megállapítandó alakú (37) korong segélyével a (14) redőny­csappantyúkkal oly módon vannak kapcso­latban, hogy azok a (46) súly behatása alatt teljesen szinchrón módon nyílnak vagy zá­ródnak; még pedig nyílnak mindannyiszor rögtönösen. valahányszor a (46) súlyt föl­emeljük (ilyenkor t. i. a redőnycsappantyúk, (17 18 19) emeltyíírendszer és az ezen lévő terhelés eszközli a nyitást; a (47) olajfék pedig a gyakorlatban használt szerkezeté­nél fogva a nyitásnál nem fékez); zárnak továbbá a (47) olajfék fékezéséhez képest

Next

/
Thumbnails
Contents