19301. lajstromszámú szabadalom • Javítások tengeralatti torpedóvetőkön

másik kiviteli alakjának oldalnézete és keresztmetszete. A 13. ábra a hajó vízvonala alatt elhelyezett vetőhüvely összelrendezésének hossznézete. E hüvely a torpedóvetőt fölveszi és a kivetés czéljából alámeríti. A 14. és 15. ábrák a tulajdonképeni vetőhüvely oldalnézete és alaprajza nagyobb méretben. A 16., 17. és 18. ábrák a 14. ábra (16—16), (17—17) és (18—18) vonalai irányában készült keresztmetszetek. A 19. ábra a 15. ábrával analóg alaprajz, de a torpedót abbau a pillanatban mutatja, melyben a torpedóvetőt elhagyja. A kivetendő (T) torpedó az (A) fémkeretbe van szerelve vagy szorítva (1., 2., 3., 4., 5. és 6. ábrák), mely keretnek mellső vége az (a) csúcsban végződik, míg hátsó vége a (b) merőleges részben végződik. A (T) torpedót az (A) keretben az egyik oldalon (B és C) fix félgyűrűk, az ellenkező oldalon a (B és C) félgyűrűk között mozgatható (D) félgyűrű tartja, mely félgyűrűk a keret két vízszintes bordáját összekötik. A (B és C) félgyűrűk a (T) torpedó légtartályának körülbelül végeivel szemben fekszenek. A (B) és (C) fix félgyűrűk merevek és az (A) kerethez vannak erősítve; ha a torpedóvető lövésre készen helyén van, akkor e félgyűrűk a hajónak azon oldala felé vannak elhelyezve, mely a torpedóvetőt hordja. A mozgatható (D) félgyűrű, mely az ellenkező oldalon, tehát kifelé van elhelyezve, vékony és hajlítható aczéllemezből áll és alsó vége az (A) keret alsó bordájához van erősítve, míg fölső vége, melyen a (d) fül van, a föntemlített fölső borda két hasonló (dl és d2) füle közé van erősítve. A (v) peczek a (d dl és d2) füleken keresztül megy, úgy hogy a (D) félgyűrűt rögzíti, mi által a (T) torpedó mozdulatlanná van téve, a így azt a (B C és D) félgyűrűk az (A) keretben biztosan megtartják, míg (t) farába, mely mélyedéssel bír, az (E) mozgatható kar vége nyomul be, melyről később lesz szó. A (v) peczek (c) dugattyúhoz van erősítve, mely a kis (cl) hengerben jár. Az ebbe torkoló (F) hajlítható csövön egy tetszőleges forrásból sűrített levegőt lehet bevezetni. A rögzítés normális állapotában a kis (cl) hengerben nincs sűrített levegő. Ez a (cl) henger (c2) vezeték segítségével a nagyobb (G) hengerrel közlekedik, mely vele párhuzamos és hátsó részénél fogva a (H) szögemeltyű rövidebb karjára szerelt (Gl) rúdra van erősítve. A (H) emeltyű a (C) fix félgyűrűhöz tartozó (h) csapszögre van szerelve. Ebben a nagy (G) hengerben van a (g) dugattyú, melynek (gl) rúdja egy másik (I) szögemeltyű rövidebb karjára van szerelve. Ez az emeltyű a (B) fix félgyűrű (i) csapszögére van szerelve. A (H) és (I) emeltyűk szimetrikusan vannak elhelyezve s hosszabb karjaik, melyek egy irányban haladnak, (hl és il) végeikkel a (T) torpedó légtartályára támaszkodnak. A (H és I) emeltyűk czélja, — mint azt később látni fogjuk — az, hogy ha a (D) félgyűrű zárása megszűnik, a (T) torpedót az (A) keretből kilökjék. A torpedó ekkor az (E) karnak függélyes (J) tengelye körül leng. A (J) függélyes tengely az (A) keret vízszintes bordáiban ezen keret hátsó (b) részének közelében forog; e tengelyre lazán van elhelyezve a (j) hüvely, mely villával van ellátva, és ennek (jl és j2) ágaira egy a mozgatható (E) karhoz tartozó másik villa megfelelő (e és el) ágai vannak szerelve. Ez az (E) kar csöves és másik végére van erősítve az (e2) nyél, melynek kiugró része a (T) torpedó üreges (T) tengelyének végébe nyomul. A (J) tengelyre az (E) mozgatható kar magasságában van ékelve az (al) bütyök, melyre az (E) csöves tengelyben könnyen mozgó (bl) nyél támaszkodik és ennek másik végére van erősítve a (b2) nyelvecske, mely az (E) karon lévő (e3) hasítékon keresztül kiléphet. Az (r) tekercsrúgó, mely az (e2) fix nyél és (bl) szabad nyél közé van helyezve, ez utóbbira nyomást gyakorol és arra kényszeríti, hogy az (al) bütyökkel állandóan érintkezzék. A (b2) kiugró nyelvecske végeire támaszkodnak a (k) tengely körűi lengő (K) emeltyű (kl és k2)