19301. lajstromszámú szabadalom • Javítások tengeralatti torpedóvetőkön

- 3 -nyúlványai. Az (rl) tekercsrúgó, mely az (E) mozgatható karra erősített (s) tartóval van összekötve és melynek feszültsége megfelelő módon szabályozható — ezt a (Ií) emeltyűt állandóan hátrafelé szorítja. A (K) emeltyűnek két (tl és tl) oldalsó nyúlványa van, melyek rendes körülmények között a (P) esiptetőnek (pl és p2) ágait zárva tartják. E esiptetőnek elől lévő (p3) és (p4) szorítói a (T) torpedó fara (Tl) függélyes lapátjának fölső részét fogják. A (p3) és (p4) szorítók egymást keresztező csúcsokban végződnek, úgy hogy a csiptető összeszorított állapotban a (Tl) lapátot teljesen körülzárja és a (T) torpedó az (E) mozgatható kartól el nem szabadulhat. A (K) emeltyűnek vau egy (k3) nyúlványa, mely a (P) csiptető (pl és p2) ágai közé kerül, — ez a (P) csiptető a (p) függélyes tengelyre vau szerelve, — továbbá egy (p5) nyúlványa, melynek végére van erősítve a hosszú és hajlékony (L) nyél, melynek mellső végén van az (1) kengyel és ehhez hozzáerősítve az (11) nyelvecske, mely a (T) torpedó légzárójának (m) emeltyűje alá van helyezve. Végre a (T) torpedó csavarja az (A) kerettel összefüggő (n n) rudak közé van támasztva, melyek a csavar forgását megakadályozzák mindaddig, míg a torpedó a keretben van. • Mielőtt a különféle használható buktatószerkezetek leírásába fognánk, a tulajdonképeni torpedóvető működésének részleteit ismertetjük. Tegyük föl, hogy egy (T) torpedó a font leírt módon az (A) keretbe van illesztve, s ezt a keretet — mint azt pl. az 1. és 2. ábrák mutatják — vízbe merítjük, úgy hogy a (T) torpedó teljesen alámerüljön. Hogy a torpedót kilökhessük, előbb ki kell azt szabadítani az (A) keretből, hogy a (J) függélyes tengely körül lenghessen, azután el kell választani az (E) mozgatható kartól, melynek meghosszabbítását képezi. Az első művelet, melyet végre kell hajtanunk, abban áll, hogy a kis (cl) hengerbe sűrített levegőt szorítunk, mely a (c) dugattyút visszanyomja. A dugattyú a (v) reteszt magával viszi, mi által a (D) mozgatható 1 félgyűrű fölszabadul. A (c) dugattyú útjának végére érve (c2) vezeték torkolatát fölszabadítja, melyen keresztül azután a sűrített levegő a nagy (Gr) hengerbe nyomúl s itt egyidejűleg úgy az említett henger alapjára, mint a (g) dugattyúra hat s azokat ellenkező irányokba löki. Ennek az eljárásnak az a czélja, hogy a (H és I) emeltyűk kilengjenek és (hl és il) végeikkel egyszerre hassanak a (T) torpedóra s azt (A) keretéből kilökjék. Az így kilökött torpedó a (J) függélyes tengely körül leng (7. ábra), mely a vele összefüggő (E) mozgatható kar útján csapágyul szolgál neki. Megjegyzendő, hogy a torpedónak a (H és I) emeltyűk okozta kilökése lehetővé teszi annak szögben való kilengését, melyet a víznek a (T) torpedóra gyakorolt nyomása okoz. Az operáczió második része az (al) bütyöknek a lövés czéljának megfelelő helyzetbe hozása. Ezen irányítás a (J) függélyes tengellyel egy testet képező (V) irányzék segélyével vagy bármely megfelelő, akár a hajó, akár a torpedó valamely pontján működő más eszközzel, mely az említett bütyökkel megfelelő módon össze van kötve, történhetik. Ha az említett bütyök szabályozva van, az (E) mozgatható kar (bl) nyelének támasztékul szolgál mindaddig, míg ez a nyél az (al) bütyök görbe részének végére ér (7. ábra). Ekkor a (bl) nyél az (r) rúgó hatása alatt az (E) karban az (x) nyíl irányában helyet változtat és fölszabadítja a (K) lengőemeltyűt, mely az (rl) rúgó hatása következtében a (k) pont körül az (xl) nyíl irányában kileng (3. ábra). E kilengésnek az a következménye, hogy a (tl és t2) nyúlványokat a csiptető (pl) ós (p2) ágai közül kiszabadítja és helyükbe a (k3) nyúlványt helyezi, mely szétválásra kényszerítené azokat bármilyen ellentállással szemben; azonkívül a hosszú (L) rúd is megrándul és az (11) nyelvvel bíró (1) kengyel útján a torpedó légszelepének (m) billentyűjét nyitja, úgy hogy a torpedó ismeretes mótorszerkezete működésbe lép. Ekkor a (T) terpedó minden köteléktől megszabadult (7. ábra) s magától kirepül 1 az (al) bütyök által kijelölt irányban.