19301. lajstromszámú szabadalom • Javítások tengeralatti torpedóvetőkön

Mégjelent 1900. évi szeptember hó 18-án. MAGY. SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 19801. szára. XIX/f. OSZTÁLY. Javítások tengeralatti torpedóvetőkön. DRZBWIECKI ISTVÁN MÉRNÖK PÁRISBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1900 január hó 23-ika. Az alább leírt találmány tengeralatti torpedóvetőkre vonatkozik és czélja az, hogy lehetővé tegye a tengeralatti automobil torpedóknak minden irányban való kilövését, akár keresztirányban, akár előre, akár hátrafelé, bármilyen hajóról, akár nagy, akár kicsiny és akár alacsony, akár magasfödélzetű az. E találmány egy buktatókészűlékkel kombinált torpedóvetőből áll. A tulajdonképeni torpedóvető lényegileg áll egy fémkeretből, melyben hosszában nyugszik a torpedó, egy mozgatható karból, melynek mellső vége a torpedó farába nyomul, míg hátsó vége egy a keret hátsó részében megerősített függélyes tengely körül forog, valamint egy sűrített levegő hajtotta kilökő emeltyűrendszerből. Az egész készülék, melyből a torpedóvető áll, az alább leírt buktatókészülékek valamelyikével a hajóról a víz alá ereszthető és a hajótest hosszához párhuzamosan van elhelyezve, csúcsával előre. A lövés pillanatában a kilökő emeltyűk a sűrített levegő behatása alatt oldalt kifelé lökik a mozgatható karra erősített torpedót. A hajó haladása közben szemben talált víztömegek ellentállása folytán a torpedó hátrafelé szoríttatik és a mozgatható kar tengelye körül forog addig, míg a czél felé irányítva egy automatikus mechanizmus föl nem szabadítja a mozgatható kartól és ugyanekkor a torpedó légtartályának csapját is fölnyitja, mi által a torpedó saját csavarjainak hatása alatt a kívánt irányban megindul. A buktató készülék szerkezete a hajó típusától függ, s így lehet kívül vagy belül elhelyezve, mely utóbbi esetben egy külön hajóalatti hüvelyből áll. A készülék elhelyezésének és működésének magyarázatául a mellékelt rajzok ábráira hivatkozom. Az 1. és 2, ábrák a vetőkészülékkel és a legelőnyösebben használt buktatókészűlékkel ellátott torpedóhajó egy részének oldalnézete és keresztmetszete. A 3. és 4. ábrák a tulajdonképeni torpedóvető oldalnézete és alaprajza. Az 5. és 6. ábrák a 3. ábrának (5 — 5), illetve (6—6) vonalai irányában készült keresztmetszetei. A 7. ábra a 4. ábrával ajalog alaprajz, mely a torpedót abban a pillanatban mutatja, melyben a vetőkészüléket elhagyja. A 8., 9. és 10. ábrák az 1. és 2. ábrákban bemutatott buktatókészülék egy változatának oldalnézete, alaprajza és keresztmetszete. A 11. és 12. ábrák a buktatókészülék egy