19232. lajstromszámú szabadalom • Távolságmérő térképekhez
- 2 3. ábra ugyanazt födél nélkül hátulnézet- , ben mutatja. A tok belsejében könnyen forgathatóan j ágyazott (a) mérőkerék pontosan 4 cm. — 40 mm. kerülettel bír és egy 40 fogból (milliméterfogból) álló fogkoszorúval van ellátva. Hogy a térkép síkján való mozgása (gördülése) alkalmával a fogók észrevehető nyomokat a térképen ne hagyjanak, e kerék fogai igen sekély legömbölyített cyciois-, vagy evolvens - fogak alakjában vannak szerkesztve (úgyszólván a kerék kerülete reczézve van). Ezen fogaskerék alsó részével a tokból kinyúlik, úgy hogy a tengelyére gyakorolt csekély nyomás által a lemérendő vonal mentén könnyen mozgatható, illetőleg gördíthető. Ezen fogkoszorú egyik foga egy jellel ellátott furattal bír és mint null-fog szerepel, mely a tokon lévő jellel minden egyes alkalommal újból beállítandó. Ezen leírt mérőkerék fogaiba egy második a tokban e fölött foroghatóan ágyazott fogaskerék kapaszkodik, az úgynevezett (b) áttételi kerék, mely a mérőkerékkel kerület, fogszám és fogalak tekintetében teljesen egyenlő és melynek czélja, hogy a mérőkerék legparányibb mozgását átvegye. Az áttételi kerék üreges tengellyel bír, melyen a toknak egy csapja nyúlik át, mely fölső végén a szilárd (Zl) mutatót hordja. Az áttételi kerék üreges tengelyével szilárdan egybekötve (esetleg vele egy darabból készítve) a szilárd (Zl) mutató alatt a tokba foroghatóan ágyazott (KI) kilométerosztó -tárcsa van elrendezve, mely két beosztással bír egy körvonal mindkét oldalán, melyek közül a belső beosztás a 1 :75,000 kicsinyitésű úgynevezett specziáltérkép számára, míg a külső az 1: 200,000 léptékű úgynevezett generaltérkép számára leolvasásul szolgál. Éppen azért, hogy ezen beosztó-koszorúk rendeltetése megfelelően fölismerhető legyen, a körvonal szintén a szilárd (Zl) mutatón leli markírozott meghosszabbítását és ennek mindkét oldalán a beosztásnak alapul szolgáló kicsinyítési arányt adja meg. Miután, amint előbb már említtetett, a I mérőkerék pontosan 4 cm. = 40 mm. kej rülettel bír és ezen útdarab legördülése az j 1:75,000 kicsinyítési arányban pontosan j 3 km. valóságos távolsággal egyenlő, az 1 : 200,000 kicsinyítési arányban ellenben 8 km.-rel, a kilométerosztótárcsa analóg a belső beosztáson az 1 : 75,000 viszonynak megfélelően 3 km.-t és minden km.-t 10 részre osztva, tehát 30 osztási vonalat, a külső beosztáson pedig 1 : 200,000 aránynak megfelelően 8 km.-t, és minden km. analóg 10 részre osztva, tehát 80 osztási vonalat mutat. A kilométerosztó-tárcsa tehát a mérőkerék egyszerű körülforgását jelzi, melyet pontosan követnie kell, miután az áttételi kerékkel szilárdan van egybekötve, ez pedig ismét egyenlő a mérőkerékkel, melynek fogaiba kapaszkodva ennek legcsekélyebb mozgásában (forgásában) részt venni kénytelen. A kilométerosztó-tárcsán tehát mindkét említett kicsinyítési aránynál 1—10 km. mint alosztály leolvasható. Könnyebb áttekintés czéljából a tizedik kis, a félkilométerek nagyobb és az egész kilométerek nagy és tisztán látható osztási vonalakkal vannak jelölve. Hogy a mérőkerék nullpontját a tok nulljeléhez be lehessen állítani, a kilométerosztó-tárcsa egy ennek forgatására szolgáló (rl) gombbal bír. Ha a mérőkerék nullpontja a tok nulljelével összevág, akkor egyszersmind a kilométerosztó-tárcsa is úgy van beállítva, hogy a szilárd (Zl) mutató hegye pontosan a beosztás nullvonalára mutat. Hogy a fogaskerékkapcsolat véletlen elforgás ellenében biztosítva legyen, az áttételi kereket egy a tok belsejében elrendezett könnyű (bl) szalagrúgó alig érezhető nyomása rögzíti. Azáltal, hogy a (Zl) mutató szilárd, a kilométerosztó-tárcsa ellenben az óramutató mozgási irányával ellenkező irányban forgást végez, vált éppen lehetővé a normális, azaz az óramutató irányában lévő leolvasás. A mérőkeréknek a tokban ágyazott, könynyen forogható tengelyével egy fogcsúcsba
