19108. lajstromszámú szabadalom • Berendezés a helyi és zónaidő megállapítására és jelzésére

- 2 A mondottak után a föld minden pontjának valóságos helyi idejét egy egyszerű képlet segélyével ki lehet számítani, míg a zónaidő az óralapon egyszerűen leolvasható. Bár ahhoz, hogy a föld minden pontjának helyi idejét meghatározhassuk, földabroszt vagy földgömböt kell alkalmazni, ha arról van szó, hogy csak néhány, korlátolt számú hely helyi idejét állapítsuk meg, ily földabrosz vagy földgömb fölösleges, minthogy a zónamutató ágaira az illető helyek neveit föl lehet rni. így pl. nagyobb méretű óránál a harmadik zóna összes nevezetesebb helyeinek neveit fölírhatjuk a 3. sz. mutatón, míg kisebb óráknál csupán C3ak ezeknek egy részét lehet följegyezni. Ha a mutatón neveket egyáltalában nem lehet alkalmazni, akkor erre a czélra természetesen egy földabroszt vagy földgömböt kell használni. Oly óráknál, melyek hajók vagy utazók használatára vannak szánva és melyek ezért folytonosan szállíttatnak, gondoskodni kell arról, hogy a mutatók eltolódását biztosan meggátolhassuk, mit olyképen érünk el, hogy egy hengert vagy korongot alkalmazunk a zónák jelzésére. Ha ezt időről-időre az illető hely hosszúságának megfelelően beállítjuk, annak az időzónának a számát jelzi, melyben az utas az illető időpontban van. Az uj berendezés a csatolt rajzokon látható, nevezetesen: az 1. ábra egy a berendezéshez való, délkör mutatóval ellátott számlapot ábrázol, a 2. ábra a csillagalakú mutatót és az ezen megerősített egyenlítőkört ábrázol. A 3. ábra az egész berendezés fölülnézete, melyen a helyi időt jelző óramutató, a mutatócsillag, a perezmutató és a 3609

-ra beosztott, az egyenlítőnek megfelelő kör látható. Ezen az ábrán világosság okáért a számlap középső körének sraffozását elhagytuk, ép úgy hiányzanak az egyenlítőkörön is a fokokat jelző számok, hogy evvel az ábra világosságát nagyobbíthassuk. A 4. ábra függélyes metszete a berendezés egy később ismertetendő részletének, míg az 5. ábra az összerakható szekrényt szétnyitja ábrázolva, mely szekrény egyik felében az idő megállapítására szolgáló szerkezet, másik felében pedig a husszonnégy övre osztott földabrosz van elhelyezve. A 6. ábra egy hasonló berendezés, melynél a szerkezet egy földgömbbel kapcsolatban van ábrázolva, míg a 7. ábra a berendezés egy kiviteli módozata a különböző zónaidők fölkeresésére és automatikus jelzésére, mely berendezésnél a különböző időzónák főbb helyei föl vannak jegyezve. Az 5., 6. és 7. ábrán a rajz világosabbá tétele czéljából a «délelőtt» és «délután» szavak elhagyattak. A csatolt rajzon az 1. ábrán ábrázolt számlap alsó fele feketén, fölső fele fehéren van tartva, az átmenetet sraffozás létesíti, melynek legsötétebb része a XII (éjfél), legvilágossab része a XII (dél) szám mellett van. A számlap számkörét egy fehér gyűrű képezi, melyen az I—XII számok kétszer vannak fölírva. A perczeket ezen a gyűrűn a 0—55 számok jelzik, ezek a számok, úgymint az közönséges óráknál szokásos, — az órakörön kívül vannak fölírva. Az órakörön belül egy számkör van alkalmazva, melyet a 0—23-ig terjedő számok képeznek és melyen a napórák olvashatók le. A XII (éjfél) szám alatt, a számlap legsötétebben sraffozott részében egy feliéikor vagy folt van hagyva, melyen az «éjfél» szó van fölírva. Épen eme fehér folttal szemben, a másik XII (dél) szám fölött egy második fehér.folt van alkalmazva, mely legczélszerűbben csillagszerű sugarakkal van ellátva és a «dél» szóval van jelezve. Végül a számlap bal és jobb oldalán két csillagalakú fehér folt van alkalmazva, melyek közül az egyik a «teggel», a másik az «este» szóval van jelölve. A számlap baloldalán a «délelőtt», .jobb oldalán délután szó van fölírva. A délkörmutató a számlapon van alkalmazva ós az egyenlítőkörön túlnyúlik. A számlap fémre, kartonra, czelluloidra vagy más alkalmas anyagra lehet nyomtatva, festve, stb., a délkörmutatót pedig ugyanabból az anyagból lehet kivágni, melyre a számlap festve van, vagy pedig a mutatót