19108. lajstromszámú szabadalom • Berendezés a helyi és zónaidő megállapítására és jelzésére

— 3 _ a száralapon valamely ismert módon meg lehet erősíteni. A 2. ábrán az (A) mutatócsillag külön van ábrázolva. Ez a mutatócsillag egy középrészből áll, mely bizonyos tekintetben agyat képez és melytől sugárirányban huszonnégy mutató ágazik el. A jelzett mutató alsó oldalán egy korong és az ezen alkalmazott egyenlítőkör van megerősítve. Ezt a mutatócsillagot alumiminiumból lehet kivágni, de készülhet czelluloidból, kartonból vagy más anyagból is, vagy pedig ily anyagra lehet nyomtatva festve stb. A mutatók mindegyikének vagy közvetlenül a fölületén, vagy egy a mutatón megerősített lemezen vagy korongon egy az illető időzónát jelző száma van, melyen kívül a mutatókon az illető zónák foutosabb helyeit is föl lehet írni. Ha ily korongok vannak alkalmazva és a mutatócsillag függélyes síkban forog, a korongok a mutatócsillagon egy-egy csap segélyével vannak megerősítve, mely csapok körül lazán foroghatnak és egy-egy süly által exczentrikusan oly módon terhelve, hogy a korongok a mutatócsillag forgása daczára mindig oly helyzetben legyenek, melyben az azokon alkalmazott föliratot könnyen lehet olvasni. A 3. ábrán a helyi idő megállapítására és jelzésére szolgáló teljes berendezés látható. A perezmutató a perez szóval és az óramutató a «helyi idő» szóval van jelezve. Ha a berendezés segélyével a helyi- és zónaidőt önműködően akarjuk jeleztetni, a mutatót és a mutatócsillagot egy óramű segélyével forgatjuk. A perezmutató egy tengelynek négyszögkeresztmetszetű csapján van megerősítve, míg az óramutató az óratengellyel egy rúgó segélyével lazán van összekötve. A mutatócsillag az órajelzőkerékkel egy négyszögletes hüvely segélyével van összekötve, úgy hogy csak akkor foroghat, mikor ez a kerék is forog. A leírt berendezés a 2. ábrán metszetben van ábrázolva. Ezen az ábrán (D) az órajelző kereket, (Dl) a tengely egy négyszögletes részét jelzi, melyen az (A) mutatócsillag van megerősítve és (D2) a tengely egy körkeresztmetszetű részét jelzi, melyen a (B) helyi-idő óramutató van fölhúzva, melyet a (D3) körhoronyba fogódzó (H) rúgó rögzít a beállított helyzetben. A rajzókon ábrázolt példánál a helyi-időt jelző mutató a kilenczedik időzóna fölött áll, melybe az «Adelaide» városnév vau beírva. Ha a berendezés csak arra szolgál, hogy az időt megállapítsuk és nem egyúttal arra is, hogy az időt automatikusan jelezze, a (B) mutatót a mutatócsillaggal legczélszerűbben egy darabból készíthetjük, bár természetes, hogy ezek külön darabokat is képezhetnek. A perezmutató egy a többi mutatótól függetlenül forgó tengelyre lehet ékelve vagy pedig a számlapra forgathatóan fölszögecselve, vagy azon más módon forgathatóan ágyazva, úgy hogy a mutatócsillagra és az óramutatóra viszonyítva beállítható legyen. A csatolt rajz 5. ábráján egy összerakható szekrény látható. A szekrény egyik felén egy huszonnégy zónára beosztott földabrosz van, másik felében pedig a föntebb leírt berendezés van elhelyezve. Az új berendezés egy további kiviteli módozata a 6. ábrán látható. Ennél az ábránál a földgömbre van a berendezés szerelve, melynek fölszíne ugyancsak huszonnégy zónára vau beosztva. A berendezés a földgömb sarkán van alkalmazva és egy (M) kar vagy tartó segélyével rögzítve. Az (M) kengyel egyúttal a földgömbre föl van ékelve. A földgömb tengelyére van továbbá a mutatócsillag és a helyi-időmutató is fölékelve, még pedig oly módon, hogy ezek a részek a számlap fölött foglaljanak helyet. A (C) perezmutató a földgömb tengelyének fölső végén szabadon foroghat. Ebben az esetben a zónákat jelző számokat a mutatócsillag ágaira fölírni nem kell, mert a földgömb a nuitatócsillaggal egyidejűleg forog. A 7. ábra végül a berendezés egy kiviteli módozatát ábrázolja, mely oly módon