19067. lajstromszámú szabadalom • Acetyléngáz-fejlesztő
Megjelent 1900. évi augusztus li« 17-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 19067. szám. II/e. OSZTÁLY. Acetyléngáz-fejlesztő. BEBGDOLT FRIGYES LEONHABDT MAGÁNZÓ AUGSBURGBAN ÉS WOPPERER KÁROLY ELECTROTECHNIKUS HÜRBENKRUMBACHBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1900 márczius hó 2-ika. Jelen találmány tárgyát acetylén-gázfejlesztő készülék képezi, mely főképen nagy üzemre alkalmas és azon előnnyel bír, hogy nem csak tetszés szerinti ideig működik megszakítás nélkül, hanem hogy a kalcziumkarbid bomlási termékei által mechanikusan visszatartott acetylén-gáznak kellő időt hagy arra, hogy az is még a főtartányba, illetve gazométerbe jusson. Mellékelt rajz a találmánybeli gázfejlesztő egy kiviteli példáját tünteti föl, és pedig 1. ábra a tulajdonképeni fejlesztő és a gazométer függélyes metszete, 2. ábra, a fejlesztő részben hátul nézetben, részben függélyes keresztmetszetben, mindkettő a (2) nyíl irányában nézve, 8 15. ábrák különféle állásban föltüntetett és következőkben bővebben leírt szerkezeti részletek. A rajzban (1) a tulajdonképeni fejlesztő s a fejlődött gáz a gazométer (3) harangja alatt gyiil össze. A tulajdonképeni (1) fejlesztőben két vagy több (4) retorta czélszerűen egymás mellett van elhelyezve, melyek állandó lehűtésük czéljából az 1. ábrában látható módon egészen körül vannak véve vízzel. Ezen retorták szintén az 1. ábrából látható módon több 5—8 rekeszre vannak osztva, melyek mindegyikébe szitafenékkel bíró (9) karbidtartó van elhelyezve. Igen czélszerű, ha az 1. ábrában látható elrendezéshez hasonlóan mindegyik retorta az (1) fejlesztőből kissé kiáll, mely kiálló részekre a (10) vízkamrákat helyezzük. A 2. ábrában függélyes keresztmetszetben vannak ezen vízkamrák föltüntetve, melyekhez a (11) elzáró közeggel ellátott (12) vízvezető csövek csatlakoznak. Ezen (12) vízvezető csövek alkalmas helyein (13) szelepek vannak elrendezve (1. és 2. ábra), melyek a 3—15. ábrákban föltüntetett szerkezetek által működtetnek. Minden egyes retortát el kell látni ily (10) vízkamrával, nehogy a retortákban fejlődött gáz a (14) víztartóba juthasson. Ezen czélból minden egyes (12) cső — mint az a 2. ábrából látható — közel a retorták tetejéig ér, míg egy másik a (10) vízkamra közei tetejéig vezetett (15) csövön át a (10) kamrába vezetett víz a retortákba folyhatik. A 2. ábrában két (14) víztartány van alkalmazva, melyeket azonban egyesíteni is lehet, szükséges azonban, hogy ugyanannyi (13) szelepet alkalmazzunk, mint a hány (4)
