18988. lajstromszámú szabadalom • Hengermű idomvasak előállítására

— 2 — jüleg vezessék és az övszélességet meghatározzák, azon további szükséglet adódik^ hogy a szárszélességet meghatározó hengerek más sebességgel állítandók el egymáshoz képest, mint az övszélességet meghatározó hengerek. Ha ugyanis föltesszük, hogy a szárat megmunkáló fölső hengert úgy az odamenetnél, mint a visszamenetnél az alsó hengerhez közelítjük, akkor a gyártmánynak először az övszélességet megmunkáló hengereken át való bevezetésénél és ezen hengereknek egymáshoz ugyanoly módon és ugyanoly sebességgel való közelítésénél, mint a kaliberhengerek, az övszélesség számára való hengerek oly távolságban volnának egymástól, mely a még kihengerlendő szárvastagságnak megfelel, vagyis a gyártmány az utóbbi hengerek között megakadna. Hogy ezt megakadályozzuk, a kaliber hengerpárját csak azután állítjuk el, ha a gyártmáuy az övszélesség számára való hengerektől a kaliberhengerműre megy át. Az övszélesség számára való hengerek a következő áthaladás számára csak akkor állíttatnak el, ha a gyártmány ezen hengereket elhagyta. A kaliberhengermű a szárt tehát az első, második, harmadik, negyedik, stb. átmenetnél hengerli, míg az övszélesség számára való hengerek csakis a második, negyedik, hatodik, stb. átmenetnél dolgoznak. Ebből azon szükséglet adódik, hogy az övszélesség számára való hengereket kétszer oly gyorsan kell elállítani egymáshoz, mint a kaliberhengereket, továbbá, hogy a beállítást külön kell végezni. Hogy ezen különböző nehéz követelményeknek a jelen találmány által mily módon van elég éve, a későbbiekben a rajzokra való vonatkozással lesz kifejtve. Az általános szempontok megértéséhez, melyek szerint a jelen hengermű szerkesztetett, megjegyzendő még, hogy az övszélesség számára való hengerek akként vannak elrendezve, hogy az egyik hengerpár alsó hengere és a másik hengerpár fölső hengere a szemben lévő szárfölületek vezetését átveszik. Minthogy a kaliberhengermű számára a föntjelzett ismert szerkezet van alapul véve, a szárvastagság megváltoztatására csakis a fölső henger állítható az alsóhoz képest. Ha a kaliberhengermű mögött fekvő, az övszélesség számára való hengerpár hengerei közül az alsó hengernek kell a vezetést átvennie, akkor ezen henger, tekintettel a kaliberhengermű szilárdan álló alsó hengerére, a szárvastagság további változtatásánál nem állítható el; tehát ezen henger is szilárdan van ágyazva és csak a fölső henger állítható. A kaliberhengermű mögött fekvő, az övszélesség számára való hengerpárnál azonban a szárfölület vezetését a fölső henger veszi föl. Szükséges tehát, hogy ezen fölső henger az alsóhoz képest azon mértékben legyen állítható, mely mértékben a kaliberhengermű fölső hengere a szárvastagság csökkentésére az alsó hengerhez lesz közelítve. Miután ezen kívül az övszélesség számára való második hengerpár alsó hengere az alsó öv szélességét meghatározza, tehát ezen hengerpárnál az alsó henger is állítandó a fölsőhöz képest, tehát mindkét henger állítandó egymás felé. A mellékelt rajzokban egy a föntiek szerint szerkesztett hengermű van föltüntetve és pedig: az I. ábra annak alaprajza; a II. ábra oldalnézete; a III. ábra az I. ábra III—111. vonala szerinti metszete; a IV. ábra az I. ábra IV—IV. vonala szerinti metszete; az V. ábra az I. ábra V—V. vonala szerinti metszete; a VI. ábra a szerkezet egy részlete és a VII. ábra a VI. ábra VII -VII vonala szerinti metszete. Habár ezen hengermű az (I) vasak előállítására van példaképen föltűntetve, azért ezen hengermű hasonló öves szelvények előállítására is alkalmas. A hengermű egy (A) és (B) hengercsoportból áll (I. és II. ábra), melyek egymás mögött vannak elrendezve és akként hajtatnak, hogy a gyártmány fölváltva mindkét irányban vezethető a hengereken át, a menynyiben a hengerek forgási irányát megfordítjuk.