18782. lajstromszámú szabadalom • Czentrifugál összekötés

az egyik folyadékrész forgását megakadályozó készüléket elhagyhatjuk. A 14. ábrában a legsűrűbb folyadék függélyes sraffirozással van föltüntetve, a kevésbé sűrű folyadék pedig vízszintes sraffirozással. E folyadékoknak meghatározott meunyisógeit vezetjük a készülékbe. A 14. ábra a készüléket működésben mutatja be. A legsűrűbb folyadékot a lapátok ragadják magukkal, a kevésbé sűrűt pedig a súrlódás viszi magával, ha nem alkalmazunk szilárdan álló lapátokat. Minthogy (1) ben a nyomás (P) ennélfogva (1 és 2) közötti nyomáskülönbség pl. (P") és (2 és 3)-bun a nyomás (P P"). (4 és 3) közötta nyomáskülönbség lesz(P"),tehát 4-ben a nyomás (= P — P" + F") vagy (P P" P'"). Ezenkívül a két folyadék sűrűségkülönbsége következtében (P") nagyobb (P'")-nál, még akkor is, ha a kevésbé sűrű folyadék ugyanazon gőzsebességgel forog, mint a legsűrűbb és így (P" F" P"") (pozitív), (P"") pedig annál nagyobb lenne, mennél nagyobb a folyadékok sűrűségkülönbsége. Ép úgy látható, hogy a nyomáskülönbség, mely minden egyes egyszerű összeköttetéssel kiegyenlíthető (P""). Az egyszerű a compound összeköttetést alkaté összeköttetések számát (n)-nek vesszük, úgy hogy (n P"" = P'). A viszonyok nem változnak, ha a legkevésbé sűrű folyadék helyett gázt vagy gőzt alkalmazunk. Ekkor vagy a folyadékban oldhatatlan gázt vagy oly nyomás alatt álló gázforrásokat kellene alkalmaznunk, a melyeknél a különböző gázrészek az összekötésben foglaltatnának. Ha ellenben a nyomáskülönbségnek a forgás előtt kell fönnállania, akkor már a megindítástól fogva az összeköttetésen át veszteség fog mutatkozni, de mihelyt a kellő sebesség megvan létesül az összeköttetés és megszűnik a veszteség. Ha megindításnál beálló veszteséget elkerülni akarnók, akkor ezen pillanatban valamely tömítést vagy szilárd testeknek valamely tetszőleges súrlódási összeköttetését alkalmazhatjuk és miután a kellő forgássebességet elértük, azaz, midőn a czentrifugális-összeköttetés működni kezd, akkor ezen tömítést megszüntetjük. A 15. ábrában változatosan van bemutatva egy más sajátságos elrendezés, a mely a sebességnek és szükségleteknek megfelelően a tömítést önműködőlég meghúzza vagy kiiktatja. A (b) csőtengelyt forgónak, az (f) edényt szilárdan állónak vagy forgónak tételezzük föl; (P) nagyobb (P')-nél. A (b) tengely végén (b') csonkakúp van elrendezve, melynek bizonyos ruganyossága van. Ha a (b) csőtengely nem forog, akkor a csonkakúp az (f) edénynek szelepülőkét képező részére fekszik és tömítést alkot. Ha az (f) edényben (P) nyomás van, akkor (b') által összeköttetés létesül és föntartatik addig, a míg a forgás egy bizonyos sebességet el nem ért, melynél a czentrifugálerő a (b') részt ülőkéjéről eltávolítja. Az alkatrészek akként vannak méretezve, hogy ezen sebességnél a czentrifugál-összeköttetés működhet. Az összeköttetés igen sokféle módozatban, ruganyos alkatrészekkel vagy azok nélkül állítható elő. Azt bármilyen czentrifugálsebesség-szabályozóval összeköthetjük. Azonban az elv, melyen alapszik, mindig ugyanaz lesz, hogy t. i. azon sebességig, melynél a czentrifugál-összeköttetés működhet, a czentrifugálerő a megindításnál szükséges összeköttetést kiiktatja és így az ezen összekötésből származó káros súrlódást megszünteti, úgy hogy azután kizárólag a czentrifugál-összeköttetés lépjen működésbe. Azon esetekben, melyekben a forgássebesség elég nagy és a kiegyenlítendő nyomáskülönbség pedig elég csekély, az összeköttetést alkotó folyadék helyett levegőt, gázt vagy gőzt alkalmazhatunk és pedig egyszerű czentrifugál-összeköttetésben vagy compound-összeköttetésben egyetlen közeggel, (csakis azon esetben, a midőn két gázalakú anyagot választunk szét). Ha a czentrifugál-összeköttetést olyan esetben kellene alkalmazni, a midőn a forgó alkatrésznek forgási sebessége (vagy a leggyorsabban forgó alkatrésznek forgási sebessége, ha mindkét alkatrész forog) csekély, és a hol ennek következtében az összeköttetés igen