18782. lajstromszámú szabadalom • Czentrifugál összekötés

— 6 — nagy méretűvé válnék, akkor egy alkalmas sebességgel forgó alkatrészt létesíthetünk mi által czentrifugál-összeköttetést kapunk mindkét résszel. A 16. ábra vázlatosan mutat ily elrendezést (tekintet nélkül a részek vezetésére). A két (f és b) rész egyike vagy szilárdan áll és a másik forog, vagy mindkettő forog; vagy végül mindkettő szilárdan áll. Mindezen esetekben egyik sem bír oly forgási sebességgel, mely az össszekötés létesítéséhez elegendő nagy volna. Ennélfogva alkalmas sebességgel fölruházott (f b) íész van beiktatva és két czentrifugál-összekötéssel vagy pedig egyrészt (f)-el, másrészt (b)-vel egyesítve. Az (f b) részre kifejtett lökések tetszés szerint kiegyenlíthető, minden egyes összeköttetés méreteinek megfelelően. Azon esetben, ha a czentrifugálvezetést alkalmazzuk, szükség esetén közönséges csapágyakat is alkalmazunk, a melyek a megindítást és a megállítást eszközlik és a melyeknek hatása önműködően megszakíttatik, mihelyt a sebesség akkora lesz, hogy a czentrifugálvezetés működni kezd. Ezen esetben, például a jelen összeköttetési rendszernek valamely turbinára való alkalmazásánál, a czentrifugál-összeköttetést a mint említettük csapágy gyanánt alkalmazhatjuk, ezenkívül azonban a megindításra való tekintettel, egy fix csapágyelrendezéséről gondoskodhatunk, melybe a turbina tengely meghosszabbítására ágyaiható. A megindításnál ezen tengely turbinatengely gyanánt fog szolgálni és miután ez utóbbi mozgásba jött és a czentrifugái-összeköttetés elve szerint szerkesztett csapágyak szerepelni kezdenek, az említett tengelynek semmiféle vagy legalább is jelentéktelen erőt kell hordania. Hajlékonyságánál fogva részt vesz az elméleti turbinatengelynek azon eltolódásaiban, a melyeket az normális működés mellett fölvehet. E szerint a czentri fugái-összeköttetés igen csekély súrlódású (folyadék falazaton) csapágyat is alkot. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Hydraulikus összeköttetés jellemezve az által, hogy a két egymással összekötendő rész között, — melyek közül az egyik vagy mindkettő forog — egy folyadék van bezárva, melynek egyensúlyi helyzetét a czentrifugálerő, nem pedig a nehézségi erő tartja fönn. 2. Az 1. igényben jellemzett hydraulikus összeköttetésnek egy kiviteli alakja, melynél a két összekötendő alkatrész egyike olyan falazattal van szilárdan összekötve, a melyek egy a másik alkatrésszel szilárdan összekötött második falazatot körül veszi, úgy hogy tehát ilyen módon két (b f) közlekedő edény keletkezik, a melyekben valamely folyadék akként van bezárva, hogy az a czentrifugális erő behatása alatt oly helyzetet vesz föl, mely az edények két oldalán lévő fluidumnak ezen edényeken való átmenetét megakadályozza, mi mellett a szétválasztó anyag a mozgását tetszőleges alakú, számú és elrendezésű (d) szárnyak útján kapja, mely szárnyak vagy az összekötendő alkatrészeknek egyikével vagy másikával szilárdan össze vannak kötve, vagy pedig azoktól függetlenek. 3. Több, az 1. igényben jellemzett czentrifugálösszeköttetés egyesítése compoundösszeköttetés képzésére. 4. Az 1. igény szerinti czentrifugál-összeköttetésnek alkalmazása csapágy képzésére. 5. Az I. igény szerinti czentrifugál-összeköttetésnek alkalmazása az egyik alkatrészre ható lökéseknek kiegyenlítésére. 6. Az 1. igény szerinti czentrifugálösszeköttetésnek vagy a 4. igény szerinti czentri fugái-csapágynak alkalmazása kap -csolatban egy közönséges összeköttetéssel vagy közönséges csapággyal, melynek hatása önműködőlég vagy nem önműködőlég szakíttatik meg, úgy hogy a czentrifugál-összeköttetés,illetőleg aczentrifugá 1 csapágy működésbe lép. 7. Az 1. és 4. igény szerinti czentrifugálösszeköttetésnél, illetőleg czentrifugálcsapágynál a szétválasztó közeg számára való bevezető vagy lefolyási csőnek vagy