18776. lajstromszámú szabadalom • Négyütemes petróleum-mótor

melybe az (u) nyílásokon keresztül küllevegö I szivatik be. Az (m) tér nemcsak szívó kamrát képez, hanem egyszersmind, a mint említettük, tarozására szolgál a mindenkor előző munkaeziklus folyamán beszívott gázlégelegy egy részének. Az (m) tér az (y) válaszfalak által több rekeszre vau osztva, mely válaszfalak és a diametrálisan szembenálló (z) nyílások által a rekeszek spirális utat képeznek, mely rekeszeken az (u) nyílásokon át beszívott levegő és a minden szívási periódus után a hengerből jövő, tározandó gázlégelegy ellenkező irányokban áramlanak keresztül. Normálisan, ha a motor terhelése megfelel a mótor munkabírásának, a munkaeziklus lefolyása a következő: Az első periódusban, vagyis a dugattyúnak első löketénél az (a) szelep nyittatván és az (e) szelep záratván, küllevegö fog beszívatni, mely az (m) térben fölhevíttetik és a (g) gázosítóban a (d) elosztóból jövő petróleummal egyesíttetik, mely elegy azután a hengerbe tódul. A második periódusban, vagyis a dugatytyú második löketénél (első visszamenetelekor), két fázis emelendő ki. Nevezetesen: 1. az (a) szelep nyitva van és az (e) szelep zárva: a dugattyú gázlégelegynek egy részét a (q) csőbe és az (m) térbe hajtja és ebben tározza; 2. a dugattyú visszamenetelének második részében az (a) szelep záródik és az (e) szelep még mindig zárva van : a hengerben lévő gázelegy tehát komprimáltatik, a mely pillanatban következik be a gyújtás és explózió. A harmadik periódusban, vagyis a dugattyú második előretartó löketénél mindkét (a e) szelep zárva marad, a gázok expandálnak és hasznos munkát szolgáltatnak. A negyedik periódusban, mely a dugatytyú második visszamenetelének felel meg, az (a) szelep zárva marad és az (e) szelep megnyílik: az égési gázok tehát a (t) vezetéken át az (r) kamrába tódulnak, a hol fölhevítik a második periódusban az (m) közbe tódult gázlégelegyet. A negyedik périodusban az előzetesen záró állásába fordított elosztó ismét az 1. ábrában látható állásába I vitetik, melyben lehetővé t?szi petróleumnak- a gázosítóba való bevezetését, úgy hogy a leírt cziklus újra kezdődhetik. A második cziklusnak elején a dugattyú mindenekelőtt az előző cziklusból megmaradt gázlégelegyet, azután pedig az (u) nyílásokon behatoló küllevegővel elegyedett gázosító petróleumot szívja be. A második dugattyú löketnél a hengerben lévő gázlégelegynek egy részét újból az (m) térbe halmozza, megmaradó nagyobb részét komprimálja; a harmadik löketnél az explózió és expanzió következik be; a negyedik löketnél a kifúvás és a cziklus újolagos megkezdése áll be. Ez a mótor normális járása. A motornak kormányműve, mely a bevezető és kifúvató szelepnek alkalmas időben való nyitását és zárását foganatosítja, sematikusan a 2. és 3. ábrában, részleteiben pedig a 7., 8. és 9. ábrákban van bemutatva. Ezen szerkezet úgy van berendezve, hogy nemcsak a leírt munkafolyamatnak megfelelően foganatosítja a szelepeknek nyitását és zárását, de a mennyiben a mótor megterhelése következtében annak sebessége növekednék, csökkenti a gázlégelegy bevezetését. A gázlégelegy egy részének tarozása és az adagolás csökkentése a leírt kombináczióban a jelen találmány egyik legsarkalatosabb jellemzőjét képezi. Ezen kombinácziónak mechanikus végrehajtása nehézséget egyáltalán nem okoz. A következőkben annak egy példáját fogjuk bemutatni. A tetszőleges áttétel útján a dugattyú által forgásba hozott (11) elosztótengely a (12) hüvelyt hordja, mely a tengely hosszirányában eltolható, de annak forgásában mindig részt vesz; a hüvely a (13) rúgó által normálisan a 2. ábrában látható állásában tartatik meg, a melyben hozzáfekszik a tengellyel egy darabot képező vagy arra erősített (14) ütközőhöz. A (12) hüvelyre két bütyökkorong van erősítve, melyek közül a 4. ábrában külön föltüntetett (15) bütyök az (a) szívószelepnek és a (d) elosztó (n) kapcsoló kerekének működtetésére szolgál ; a másik (16 17) bütyök 5. és 6. ábrák tulajdonképen kettős bütyök, melynek (17) része az (e) kifúvó szelep müködteté-