18776. lajstromszámú szabadalom • Négyütemes petróleum-mótor
Az 1. ábra a motor összelrendezésének sematikus vázlata, a 2. ábra a szabályozó szerkezetnek részletrajza, a 3. ábra a szabályozó szerkezetnek működési módját mutatja be, a 4.. 5. és 6. ábrák az alkalmazott bütyköknek részletrajzai, a 7., 8. és 9. ábrák a találmány tárgyát képező motornak oldalnézete, fölülnézete és illetőleg homloknézete, a 10. ábra a föntebb említett specziális szerkezetű lángzónak függélyes metszete, a 11. ábra a szívó- és tározó-tartánynak hosszmetszete. Az (a) szívó-szeleppel és (e) kifúvó-szeleppel ellátott (c) mótorhengernek (a) szelepe a henger belterét a (g) gázosítóval köti össze; az utóbbit a (w) gyújtócsővel együtt egy specziális (b) lángzó hevíti, mely egyrészt az (x) vezeték útján a (d) elosztóval, másrészt a (q) vezeték útján a szívó- és kifúvó-tartánynak (m) kamrájával közlekedik. A (d) elosztó-csapnak tengelyére az (n) kapcsolókerék vau szerelve, melyet maga a mótor alkalmas hajtószerkezet segélyével úgy működtet, hogy (o) csatornái időnkint a (v) cső által a (p) petróleumtartánnyal összekötött (f) edényben alkalmas szerkezet segélyével megállapított folyadékszintig petróleummal megtelnek és a (d) elosztónak minden fordulatánál az (x) és (1) vezetékekkel összeköttetésbe helyezkednek. Az (1) vezeték a (d) elosztót egy (h) tartánnyal köti össze, melyben egy a mótor által hajtott (i) szivattyú a (j) csövön át komprimált levegőt halmoz föl, mely az (o) elosztó nyílásokbantartalmazott folyadékot egész tömegében a (g) gázosítóba hajtja. Az (e) kifúvató szelep a (c) hengernek a (t) csövön át eszközölt összeköttetését nyitja és zárja, mely (t) cső a szívó- és kifúvatótartánynak belső (r) terével közlekedik. A (vv) gyújtó-csőuek hevítésére szolgáló (b) lángzó részletei a 10. ábrában vannak bemutatva. A motornak valamely fix részéhez erősített ezen lángzó három részből áll. E^ek egyikére a czentrális (2) rész egy vagy több menetű végnélküli csavarral bír és a czentrális (1) csatornával van ellátva, mely fölül annyi (5) nyílásban végződik, a hány menettel bír a csavar; a (2) résznek alsó vége a fix (3) résznek czentrális (4) csatornáján át az (a) petróleumvezetékkel közlekedik. A (2) résznek alsó vastagítása viszont a (7) csatornákkal bír, melyek a fix (3) résznek (6) csatornáján át a komprimált levegőt tartalmazó (h) tartánynak (k) csövével közlekednek. A (7) csatornák a (2) résznek csavaros toldata és az ezt körülvevő (1) lángzó hüvely közti spirálmenetű közzel állanak összeköttetésben. Az (s) csövön át a czentrális (4) csatornába ömlő petróleum fölemelkedvén, az (5) nyílásokon kilép és itt a (k) (6 7) csatornákon föltóduló komprimált légáram által szétpermeteztetik. Ekként a petróleum az elégetéséhez szükséges levegővel bensőleg elegyíttetik és a lángzónak (8) nyílásán rendkívül magas hőmérsékletű lángot szolgáltat. Az (1) lángzó hüvelynek (9) furatokkal való ellátása által csökkenthetjük a komprimált légmennyiség fogyasztását, a mennyiben a lángzó táplálására, részben a kiillevegöt hasznosítjuk. A lángzónak meggyújtása czéljából az (1) lángzó hüvely (10) csatornájába egy azbesztzsinórt helyezünk, mihelyt a petróleum a (8) lángzónyíláson kiömlik, megnedvesíti a (10) csatornában fekvő azbesztzsinórt, úgy hogy ez könnyen meggyújtható. Mihelyt a lángzó föl van hevítve, megnyitjuk a komprimált levegőt szolgáltató vezetéket, úgy hogy a lángzó már most a leírt módon működhetik. Az 1. ábrában a lángzónak elrendezése világosan be van mutatva és látható, hogy a lángzó nemcsak a gázelegy meggyújtására szolgáló (w) gyújtócsövet izzítja, hanem annak melege a gázosítónak hevítésére is fordíttatik. A 7., 8. és 11. ábrák a szívó- és kifúvótartánynak részleteit mutatják be. A mint látható, ezen tartány lényegében két czentrikus hüvelyből áll, melyek közül a belső (r) hüvelyen keresztüláramlanak a kifúvott égési gázok, melyek fölhevítik a I belső (r) ós a külső (m) hüvely közötti tért.
