18739. lajstromszámú szabadalom • Oldalról kezelhető vasúti kocsi kapcsoló szerkezet

elől — akkor két összekötendő kocsinál az i (A) rekesszel mindig a (B) rekesz lesz szemben. A jelen kocsikapcsoló szerkezetnek lényeges része a kapcsoló szekrényen kívül még a (Bl) kapcsoló rúd, mely négy (bl b2 b3 és b4) négyszögletes vasi'úddarabból áll, melyek közül a (bl) darab a (B) rekeszbe tolatik. A (b) oldalfal egy kerek nyílással vau ellátva (lásd 2. és 3. ábrát), így a (g2) válaszfal is. Ezen nyílásokkal korrespondál a (bl) rúddarabnak egy megfelelő nyílása; ezen nyílásokon keresztül egy (cs) csapszög dugható, melynek kiesését a (c) oldalfalon, a (cs) csapszögön és a (d) oldalfalon átmenő (csl) biztonsági csavar akadályozza meg (lásd 3. ábra). Ez által a (Bl) kapcsoló rúd a kapcsoló szekrényhez van erősítve. A (bl) rúddarabnak másik vég© villás alakúan van kivágva (lásd 1., 5. és 7. ábrát). Ezen kivágásban a (b2) rúddarabnak megfelelően kidolgozott (r) nyúlványa illeszkedik és (bl) rúddarabbal (m) csavar mint csap közvetítésével összeerősíttetik, míg a (b2) darabnak másik (p) vége szintén villásalakúan van kidolgozva, de úgy, hogy ez keresztben áll az (r) nyúlványra. Ebbe a (p) villaalakba nyúlik a (b3) rúdr darabnak megfelelő (u) nyúlványa (lásd 2. ábra), a melynél fogva a (b3) rúddarab a (b2) rúddarabhoz egy (ml) csavarral, mint csappal erősíttetik. A (b3) rúddarabnak (q) vége ismét villaalakúan van kidolgozva, a mely villaalakba a (b4) rúddarabnak megfelelően kidolgozott! (v) nyúlványa illeszkedik, a mellyel a (b3) rúddarabW egy (m2) csavarral, mint csappal erősíttetik. A (b4) rúddarabnak vége ferdén van lemetszve (lásd 1. ábra). A (b4) rúddarab továbbá még egy (1) kerek nyílással van ellátva (lásd 1. ábra). Ezekből kitűnik, hogy a (Bl) kapcsoló rúd három csuklóval bír, melyek közül az (m) és (m2) csapoknak megfelelő csuklók föl- és lefelé való mozgást engednek meg, míg az (ml) csapnak megfelelő csukló a jobbra és balra való elmozgást teszi lehetővé. Ezen utóbbi, vagyis a vízszintes síkbani mozgást az (R) és (Rl) erős rúgók szabályozzák, a, melyek a (b2) rúd darabra megerősített (t és ti) rúgóházakha vannak ágyazva. A föl- és lefelé való mozgást egy tolózárszerű szerkezet szabályozza és pedig a következőképen: A (bl) és (b2) rúádarabnak egymás felé fordított végei úgy vannak kidolgozva, hogy egy darabon egy fecskefark-alakú vezetéket képeznek (lásd 4., 5., 6., 7., 8. és ábrákat), ép így vannak kidolgozva a (b3) b4) rúd darab oknak egymás felé fordított részei (lásd 3. ábra). Ezen vezetékbe egy megfelelő lemezdarabból álló (o) illetve (ol) tolóka szolgál, ezen tolókák mindegyike a (Z) tolórudacska (z) illetve (zl) nyúlványaival van összekötve (lásd 2. ábra). Az ily összeköttetés folytán természetesen az (o) és (ol) tolókák egymássnl szoros kapcsolatban vannak. A (Z) tolórúd az egyik (Zl) végén villásalakú, (Z2) végén pedig meggörbül ós így egy ütközőt képez (lásd 2. ábra). A (Z) tolórudacska (Zl) végének villás részében egy (E) emelőnek alsó, hosszúkás (n) nyílással ellátott vége illik, úgy hogy a (Z) tolórúd és az (E) emelő egy (El) csappal vannak egymáshoz mozgathatóan erősítve. Az (E) emelőnek forgási pontja az (E2) csap, a mely a kapcsoló szekrénnyel egybeöntött (fl) fiyúlványrészre van szerelve. Az (E) emelőnek fölső karjára egy erős (S) spirálrúgónak egyik vége van erősítve, a mely (S) spirálrúgónak másik vége a kapcsoló szekrénynek egy* erre a czélra szolgáló (f2) nyúlványára van erősítve. Ezen (S) spirálrúgó húzza az (E) emelőnek fölső karját, miáltal ennek az alsó karjával kapcsolatos (Z) tolórúd a nyíl irányába tolatik (lásd 1. és 2. ábrát). Ez által a (z) illetve (zl) nyúlványok segélyével az (o) illetve (ol) tolókák is a nyíl irányába nyomatnak, míg a csuklók fölé kerülve, az (m) és (m2) csapok körüli csuklós mozgást meggátolják. Ezen helyzet a rajzokban nincsen föltüntetve, de könnyen elképzelhető. A rajzokban, t. i. a két vasúti kocsinak kapcsoló szerkezete a megtörtént kapcso-